Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)
TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok
nem/etek művészetük és iparuk legjobb termékeit, növényzetük, állatviláguk ásványaik jellemző példányait és folyamatosan cserélve kiállítanák új találmányaikat. A véleménye szerint 1883-ra végleg elkészülő kiállítás jó irányba változtatná meg a magyarokról a világban kialakult képet. Vele méltó módon ünnepelnénk meg a magyar állam fennállásának ezer éves évfordulóját, s Budapest hatom évtizeden belül nagyságára és lakosságának számára nézve Londont, Párizst, Berlint is felülmúlhatja. Az állandó világtárlat megvalósításához szükséges pénzösszeget egyrészt az állam adná, másrészt a budapesti házak és telkek t u 1 aj d o n os a i n a k egy sz e r i m ega d ó z t a t á sából kívánná előteremteni. Mindenki kivétel nélkül ingatlana beesettekének üt százalékát fizetné be a kiállítás javára, ami számításai szerint huszonötmillió forintot tenne ki. Elképzelésének legfontosabb hozadéka azonban az lett volna, hogy - mivel Budapesten létezik egy tökéletesen megvalósított világkiállítás - többé egyetlen kormány sem ruházna be hasonló vállalkozásba, így Budapest „hivatva Ieend egy bátor óriási lépéssel az összes emberiség fővárosává (kiemelés tőlem -T.E. ) emelkedni annak neve és a magyar nemzet e földgömb minden részeiben ismeretes leend, Budapest napként fog tündökölni, melynek melegítő sugarai az egész emberiségre nézve áldásdús jótékony hatással leendenének, honnét a felvilágosodás, polgárosodás, testvéresülés, haladás és művelődés kifejlődése az egész emberiség felé kiterjeszkedne, és így volna képes a földgömb többi fővárosait maga mögé szorítani..." Blána Szilárd 1893-ban újra a nagyközönség elé lépett a fővárosra vonatkozó terveivel, melyek ekkor már gyakorlatiasabb városhigiéniai elgondolásokat tartalmaztak, s beérték Budapest világvárossá 81 tételével. 1877-ben Illyés Dezső Blána munkájára támaszkodva írta meg elgondolását egy budapcsti kiállításra vonatkozóan. A világkiállítás eszméjét a Duna-szabályozással és egy „nemzeti körút", valamint egy ahhoz kapcsolódó négy sugárútból álló rendezési tervvel egészíti ki. Budapest e végleges szabályozásának célja „fővárosunk terjeszkedésének oly határozott irányt jelölni ki, melynek létesítése nemzeti s nemzetközi igényeinknek, nemkülönben nemzetünk előtt eg)' - valódi eszményképet alkotó - magyar világvárosnak megfelelőleg századokra képes legyen magát érvényesíteni" 83 . E két tetvezet a címben megadott korszak után keletkezett. Szemléletük azonban tükrözi a kor s a Budapest fejlődésében legjelentősebb következő három évtized jellemző vonásait: a haladásba vetett feltétlen hitet, a főváros és az ország Blána Szilárd: Budapest fő- és székváros világvárossá tételének eszközei és módjairól. Tanulmány közegészségügyi és szociológiai szempontokból. Budapest, Pallas Rt. Nyomdája, 1 893. A két szerző tervével kapcsolatban lásd Vadas Ferenc: Állandó világkiállítás és végleges szabályozás. Két múltszázadi munka Budapest jövőjéről. Magyar Építőművészet, 1989/5. szám 44. old. 83 Illyés Dezső: Fővárosunk végleges szabályozása tekintettel a Duna-szabályozásra és az állandó világkiállítás eszméjére. Budapest, Aigner Lajos, 1877.