Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - TÖRÖK ANDRÁS: A „Hottest Cool Spot" múltja és jövője

lődését meg-megakasztó akciók annál is könnyebben kapnak aránytalan sajtóvisszhangot, mert „politikamentesek". Eközben a város természetes módon osztozott az ország általános válságában, de külön jelenség a tehetős rétegek elvándorlása, a hajléktalankérdés kiéleződése, a hirtelen privatizált nagy bérkaszárnyák szlömösödésa. Mindeközben azonban szépen haladt előre egy folyamat, a Belváros és a Lipótváros dzsentrifikációja, „verés könnyek nélkül". A déli Váci utca, a Szabadság tér-és a sort nemigen lehet folytatni, mert a Gresham vagy a Royal, a Central és a New York átépítése a magántőke müve, nem a város teljesítménye. Az első tizenöt évhez tartozik még annak a kétségtelenül átlátható politikának a megítélése, miszerint a legfőbb rossz az eladósodás. 2004-ig a város nem adósodott el, nem is volt elég pénze az útépítésekre és egyéb közműfejlesztésekre. Messzire vezetne annak megvilágítása, hogy egy nagyváros mennyiben hasonló egy vállalkozás hitelfelvételéhez: szükséges, ha belátható időn belül termőre fordul. Am vannak olyan folyamatok, amelyek sehová sem vezetnek. Lásd később. IIa a 2006-ig tartó folyamatok megítélése a kérdés, nem kerülhető meg a főépítész szerepe, aki nyilvánvalóan arra játszott, hogy megmentse a várost a nagyobb hibák elkövetésétől. Ez kétségtelenül sikerült neki. Schneller István felhőkarcoló-ellenes alapállása bizonyára egy tucat borzalmas és végig nem gondolt épülettől mentette meg a várost, éppen abban az időben, amikor a legvédtelenebb volt. Az átmeneti Budapest értékőre volt ő, és reális, hogy most átadta a helyét másnak. Ugyancsak nem szabad megfeledkezni a főváros egyik nagy vívmányáról: Budapest „túlkulturált" város volt, és az maradt a rendszerváltás urán is. Nem volt lényeges kulturális intézménye, amely bezárt volna, legalábbis nem olyan, amelyik 1990 előtt is létezett. Ellenben közpénzből létrejött a Merlin Színház, a Trafó, a Mai Manó Ház, az új Szabó Ervin Könyvtár, a Budapest Főváros Levéltára új épülete, a Budapest Film művészmozi-hálózata és művészfilmkölcsönző-hálózata, a Budapesti Fesztiválzenekar, a Búcsú, az Őszi Fesztivál, a Hídünnep, magánpénzből pedig a Fonó, az A38, a Kultiplex, a Körzőgyár, az Impex, és sorolhatnánk. Létrejött a Liszt Ferenc téri és a Ráday utcai kávéház-paradicsom, a Falk Miksa utcai régiség- és galériauniverzum stb. Budapest kulturális élete hallatlan mértékben gazdagodott a rendszerváltás óta, részben önkizsákmányolás révén.