Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - SZEGŐ GYÖRGY: 1993-2193, Budapest kétszáz év múlva?

meg" a kerület -, befejeződik a Kopaszi Gáton a másik szabadidőcentrum, és valami csoda folytán kulturális központ lesz a Gázgyárból, kormánynegyed a Csepel-szigetcsúcson, vajon járnak-e majd a Dunán menetrendszerű vaporettok? Vajon miért nem lehet(ett) úgy odaadni a területeket, hogy a beruházónak infrastruktúraépítő és -üzemeltető kötelezettsége is legyen? Válasz nincs, csak megannyi kiszivárogtatott sejtés, népi düh. Befejezés 1992-93 „Szerb Antal emleget egy múlt [értsd 19.] századi szerzőt, aki leírta, milyennek szeretné látni az 1900-as Pest-Budát. Háromszázezer lakosról álmodott, nem sejtette a kiegyezést és az azt követő aranykort, a három város egyesítését. Még kevésbé azt, hogy mi fog történni Trianon előtt és után, polgárainak végzetét, Piavét, Don-kanyart és Auschwitzot, vagy hogy az ostrom alatt a város szinte minden szépsége romba dől. (Agai Adolf merészen ezer évre előre jósol, nála a 2870-es években Budapest 5 millió hatszázezer lakost bír el.) Most nincs reális remény újabb konjunktúrára, de mégis, ki tudja megítélni, mi következik 2193-ig? Talán onnét nézve nevetséges lesz mindeme probléma. Befejezés: nincs, de legyen!" - mármint vízió és hiteles terv is. Es ma látni, az eddigi tizenöt év alatt sem született meg az a participait terv, amely a város kapitalista fejlesztését hosszú távon - lia nem is száz, de legalább huszonöt-harminc éven át - vezérelni fogja. Szabadság és kényszer, befejezés 2006-07 A liberális gazdaság elveiből levezetett, a szabad versenyre építő privatizációs, tervező és beruházó-építő gyakorlat-a városvezetés előző tizenöt évében - paradox metamorfózissal gyakran kényszerek szövedékévé változott... Ugyanitt meg kell kérdeznem, rosszul csináltak valamit, amit jól is lehetett volna, például elég lett volna, ha a politikusok\ hallgattak volna kicsit jobbau a szakemberekre? Vagy egy ekkora városfejlesztő feladat, egy romjaiból kétszer újjáépített, 1938-tól 89-ig számítva ötven (immár csaknem hetven) éve csupán késleltetett fejlődésre kárhoztatott város felzárkóztatása sikerülhet-e egyáltalán a szabad verseny keretei között? Elegendő ellenőrzést biztosítana-e az egyre halogatott „új Közmunkatanács", vag)' inkább csak a legális lobby új terepe lenne? Olyan városvezetés híve volnék, amely a terveit képes tartani. Amelyik képes ehhez tőkét biztosítani, de úgy jut hozzá, hogy közben nem feledkezik meg a tervről. Hog)' a város terveit, céljait