Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - SZEGŐ GYÖRGY: 1993-2193, Budapest kétszáz év múlva?

kolási-rend kikényszerítése üzleti érdek, nem civilizációs vívmány. Holott az „üldözött autós" is budapesti ember, nemcsak a gyalogos. Lehetőséget kell kapnia, hogy e minőségében is méltómód élhessen, mást élni hagyjon. Miért vadul el autósként? Mert a közlekedő-szükségállapot kényszer alatt tartja, és az ember pszichikai nyomásra - dugó, parkolás, a többi autós - agresszióval felel. Autós, gyalogos gyakran ugyanaz... A városlakó belső infrastruktúrája A közlekedésfejlesztésről azóta annyit publikáltak - hasztalan -, hogy nincs mit beszélni róla. (Majdnem minden a régi, miközben az autók száma megnőtt. A Körúton, s még a Kiskörúton belüli gépkocsitilalom is egyre késik. Míg az „olcsó" kerékpárút-rendszer mára az összes európai nagyvárost behálózta, nálunk - minden számszerű ellenérv dacára - arányaiban és minőségében is elégtelen. Noha a nagyvárosi biciklizés a várost, a környezetet, a világállapotot féltő kultúra - lenne.) A kultúra fogalmát itt szélesebb értelemben használom. Most, másfél évtized múltán előbbre kell vennem a fent idézettnél jóval bővebb értelemben vett kulturális/szellemi infrastruktúrát: létéhez nem kellenének százmilliárdok, elég lenne az iskolarendszer (alapfokútól az egyetemig) és a média által sulykolt, átgondolt etikai és vizuális, valamint együtt, ha tetszik így is mondható: esztétikai koncepció. Ilyen szép-koncepció az oktatás területén nincs, ha lenne is, ki vezetné be? Az utóbbi évek illetékes belügyi (előbb vízügyi, környezetvédő), oktatási és kultuszminisztériumai - maximum négyévente - átszerveztetnek. Az építészetnek már régóta nincs saját minisztériuma, egyre kisebb főosztálya is több hivatalt bejárt. Négyévesnél hosszabb terv nálunk nem is létezik. A várostervezésnek nincs kutatóbázisa sem, amely segítene például Budapestnek (és vezetésének is): legyen mersze szembenézni terveivel, önmagával, kritikával kezelni saját feloldatlan görcseit, gyermekkori fixációit, műveltséghiányait, de segítse felismerni és vállalni (saját és városa) rejtett képességeit, adottságait, karakterének értékeit. így tervei, azok jobbítva átalakított korrekciója imágó lesz - mert a terv a „városszemélyiség" objektív kivetülése- mely mágikus megfeleléssel megjelenhet az egyes városvezetők és városlakók személyiségfejlődésében (e pozitivista, de igaz és szép gondolat Meggyesi Tamás építészetoktatásra vázolt ars poétikájának kiterjesztése). Tizenöt év alatt nem csak szakmabeliek és várospolitikusok „esti továbbképzéssel", de egy egész budapesti iskolásgeneráció nappalin is kijárhatott vo I na va 1 a m i „fetmtat iható nagyváros személyiségfejlesztő kut "zust " - a ká r egy helyi rendelet alapján is.