Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

FOTINI ASIMAKOPOULOU: Sina György, a „hódító balkáni orthodox kereskedő"

Az építkezés, amely Thcophil Hansen (1813-1891) tervei alapján Ernst Zillcr (1837-1923) felügyeletével zajlott, 1875-ben fejeződött be, A szimbólumok szintjén ugyanazt jelenítette meg, amit a tudósok a történelem segítségével próbáltak újjáteremteni: az újkori és az ókori görögség kulturális, s ennél fogva genetikai folytonosságát is. Az antikvitás jó eszköz volt arra, hogy megteremtődjék az összeköttetés, helyreálljon e kiváltságos kapcsolat. Ez a mesterien megépített palota a lehető legszerencsésebben emeli át és kelti életre a klasszikus építészeti stílusokat. Az épület esztétikai megjelenítése az antik görög és római művészet formáit és alakzatait eleveníti fel abban a neoklasszikus környezetben, amelyet Athénban az európai és az első görög építészek teremtettek, akik vagy görög földön, vagy pedig Európa más részein, főként Németországban szívták magukba a klasszicizmus művészeti formakincsét. 1876. április 15-én meghal Sina Simon. Görögországban soha nem járt, és így sohasem láthatta azt az épületet, amely az ő pénzéből és támogatásával épült, a palotát, amely helyet adott Hellász legfelsőbb szellemi központjának: az Athéni Akadémiát. Öt esztendővel a család utolsó férfisarjának halála után, 1881-ben feloszlik a Sina Kereskedő- és Bankház. Simon felesége, a magyarországi születésű görög Iphigcnia Ghika 1884. december 21-én hal meg, s vele távozik a család utolsó tagja is - még a totális összeomlás előtt. A kolosszális vagyont elfújja a szél, minden valószínűség szerint felemészti a vők kártyaszenvedélyc. Simon nagyapa, majd György centripetális \'agyonkezelési stratégiája az ifjabb sarj, a mecénás kezén centrifugális lendületet vett. (P. Zsupán Edina fordítása) 35 Ld. Διονύσης Ζήβας, ..Νεοκλασικισμός και νέος ελλινισμός", in: Οι χρήσεις της Αρχαιότητας από τον νέο ελληνισμό, Επιστημονικό Συμπόσιο (14 και 15 Απριλίου 2000), Εταιρεία Σπουδών Νεοελληνικού Πολιτισμού και Γενικής Παιδείας (alapító: Σχολή Μ(οραΐτη), Αθήνα, 2002, 267-279. old. Σάββας Κονταράτος, «Νεοελληνική αρχιτεκτονική και αρχαία Ελλάδα: Η ιδεολογική χρήση ενός μακρινός παρελθόντος», in: Οι χρήσεις της Αρχαιότητας i.m., 281-290. old. Αφροδίτη Κούρια, ,,Νεοελληνική τέχνη", in: βασίλης Παναγιοπόπουλος , Ιστορία του νέου ελληνισμού, 1770-2000, τμ. 4 [Το ελληνικό κράτος, 1833-1871], 245-262. old., különösen a 258-262. oldalakat és az ott közölt bibliográfiát. 36 Ld. Theodoros Pagkalos, Dimitrios Eginitis és Fokion Negris beszédeit, amelyek az 1926. március 25-ei székfoglaló Ülésen hangzottak el, Ακαδημία Αθηνών, Πρακτικοί της Ακαδημίας Αθηνών, τμ. 1 (1926), Γραφείον Δημοσιευμάπον Ακαδημίας Αθηνών, Αθήνα, 1926. Valamint Ακαδημία Αθηνών, Επετηρίδα. Τα μέλη, το προσωπικό, οι υπηρεσίες και τα δημοσιεύματα της Ακαδημίας Αθηνών, Γραφείον Δημοσιευμάτων Ακαδημίας Αθηνών (78), Αθήνα, 2003.