Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

FOTINI ASIMAKOPOULOU: Sina György, a „hódító balkáni orthodox kereskedő"

Ipari vállalkozások - fonalgyártás, papírgyártás Sina György kereskedelmi vállalkozásai Bécstó'l, Rómától, Genovától, Marseille-től, Párizstól, Londontól, Hamburgtól, Berlintől, Varsótól Bukarestig, Odesszáig, Konstantinápolyig, Smyrnáig, Alexandriáig, Kairóig, sőt egészen Indiáig terjedtek. Elsősorban gyapjúval és gyapottal kereskedett. A gyapotot a ház Makedóniából, Kisázsiából (adott esetben akár még Indiából is), a gyapjút Magyarországról is szállította. Mindkét nyersanyagtípus Ausztria, valamint Európa más területeinek fonalgyáraiba vándorolt. Az alsó-ausztriai Pottendorfban a 18. század eleje óta működött egy kézműves fonal- és lenvászongyár, amely Konstantin Reyer és idősebb Sina Simon tulajdonába került. A gépesített fonalgyártás ausztriai bevezetésének történetéből akár egyfajta „ipari kalandregényt" is lehetne kerekíteni. Abban a korszakban járunk, amikor a textiliparban bevezetett új technológiák, amelyek a gőz erejének felhasználásán alapultak, forradalmasították a gyapotfeldolgozást, Nagy-Britannia pedig csaknem teljes egészében uralta a pamutipar termékeivel való, a gyarmatokra irányuló kereskedelmet. Az angol John Thornron, egykor fonalgyár-igazgató Manchesterben, titokban fonalgyártó gépekre vonatkozó tervrajzokat szerzett, majd testvérével együtt átúszta a La Manche-csatornát, hogy ezeket Európába vigye. így ő lett az 20 első angol típusú, gépesített fonalgyár igazgatója Pottendorfban. A pottendorfí üzem finanszírozására 1802-ben részvénytársaság alakult, melynek egyik részvényese az idősebb Sina Simon volt. György, aki apja tulajdonrészének jogos birtokosa, a tulajdonostársak tulajdonrészeinek felvásárlásával megnöveli a cégben való részvételét. 1831-ben a cég legfőbb részvényese s egyben igazgatója Sina György. Thorntont Angliában távollétében halálra ítélik. Az ausztriai papírgyártás története a 15. századdal kezdődik, ipari üzemek azonban a 18. században létesülnek holland előképek alapján. Közülük az egyik legtökéletesebb a Klcin-Neusiedlben kialakított (1793-1797) üzem. Az 1830-as években egy nagy részvénytársaság, amelynek Sina György volt az egyik legfőbb részvényese, megvásárolja és modernizálja a gyárat a legújabb technológiai vívmányok alapján, melyek jegyében az 1840-es években a fát tették meg a legfontosabb nyersanyaggá, az ötvenes években pedig elkezdték a gőzenergia hasznosítását. A klein-neusiedli üzem, amely később még tovább bővült, ellátta papírral az osztrák területeket, a Balkánt, Németországot, Angliát, a skandináv országokat, Spanyolországot, Dél-Amerikát és Ausztráliát. 20 Ld. uo., 77. old.