Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

VASSO SEIRINIDOU: Görög diaszpóra a Habsburg Monarchiában (17-19. század)

menyek szintjén is jóváhagyta azok egymástól eltérő gazdasági törekvéseit, 1 3 továbbá a versenyt a görög kcreskedődiaszpóra egyes hálózatai között. Az Ausztria-Magyarország kereskedelmi tengely gazdasági jelentőségének felértékelődése a Bécsben élő epíruszi és makedóniai nagykereskedők szemében nem volt véletlenszerű. Magyarország az az ország volt, amely a császárság nyugati tartományaival, akár mint élelmezési termékek szállítója, akár mint késztermékek fogyasztópiaca a legszorosabb gazdasági kapcsolarban állt. A Habsburg Tartományokat tömörítő vámunióból való 1775-ös kizárása még inkább függővé tette külkereskedelmét a nyugati fészektől, méghozzá elsősorban Bécsről, ugyanis e városon át jutott a legtöbb áru a magyar piacokra, valamint onnan vissza nyugat felé.

14 Magyarország egyébként számos bécsi vállalkozó számára a lehetőségek országa volt.

15 A görögök mindazonáltal nyilvánvaló előnyökkel rendelkeztek velük szemben. Először is azért, mert közülük sokan úgy telepedtek le Bécsben, hogy köztes állomásként Magyarországon is éltek egy ideig, s így voltak ismereteik az országról s annak piacairól. Másodsorban pedig megvolt a lehetőségük, hogy a görög kereskedelmi telepekre, a rokonaik és földijeik által kiépített „hátországra" támaszkodjanak. Bécs epíruszi és makedóniai kereskedői közül néhány, mint a Sinák, a Nákók, a Nikolicsok, a 13 A két bécsi ortodox-görög közösséghez lásd Σ. ΕΟστρατιάδης. Ο εν Βιέννη ναός του Αγίου Γεωργίου και η κοινότης των Ελλήνων Οθωμανών Υπηκόων, Αθήνα 1997; Σπ. Λουκάτος. „0 πολιτικός βίος το)ν Ελλήνιον της Βιέννης κατά την Τουρκοκρατίαν και τα αυτοκρατορικά προς αυτούς προνόμια", Δελτίον της Ιστορικής και Εθνολογικής Εταιρείας r//c Ελλάδος 15 (1961), 287-350. old.; M.D. Peyfuss, „Balkanorthodoxe Kaufleute in Wien. Soziale und nationale Differenzierung im Spiegel der Privilegien für die griechisch-orthodoxe Kirche zur heiligen Dreifaltigkeit", Österreichische Osthefte 17 (1975), 258-268. old.; W. Plöchl, Die Wiener orlhodoxen Griechen. Eine Sludie zur Rechts- und Kulturgeschichte der Kirchengemeinden zum hl. Georg und zur hl. Dreiíaltigkeit und zur Errichtung der Metropolis von Austria, Wien, 1983; Β. Σειρηνίδου, Βιέννη, 254-271. old. 14 Η. Hassinger, ..Der Aussenhandel der Habsburgermonarchie in der zweiten Hálfte des 18. Jahrhunderts", in F. Lütge (szerk.), Die wirtschaftliche Situation in Deutschland und Österreich um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert, Stuttgart 1964, 61-98. old., 78 skk. Általánosságban a Habsburg Birodalmon belül a lokális gazdaságok specializálódásának kérdéséhez lásd D. Good, The Economic Rise ofthe Habsburg Empire, 1750-1914, Berlin/London 1984; A. Komlosy, „Ökonomische Grenzen", in W. Heindl - E. Saurer (szerk.), Grenze und Staat. Passwesen, Staatsbürgerschaft und Fremdgesetzgebung in der österreichischen Monarchie, Wien/Köln, 2000, 807-876. old. 15 I. Mittenzwei, Zwischen Gestern und Morgen. Wiens frühe Bourgeoisie an der Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert, Wien/Köln/Weimar, 1998, 31-33. old.