Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)
VASSO SEIRINIDOU: Görög diaszpóra a Habsburg Monarchiában (17-19. század)
póra létrejötte szempontjából meghatározó tényezőnek számított egyfelől a török birodalom mezőgazdasági termelésének az európai kereslethez való igazodása, másfelől az osztrák és a cseh feldolgozóipar formáinak erőteljesebbé válása a gyapotfeldolgozás vezetésével a 18. század második felében. A kompániák kereskedési gyakorlatával ellentétben most kizárólag nagykereskedelemről beszélhetünk. Ennek előfeltétele nem a letelepedési hely agrártermeléséhez - miként ezt Tokaj és Kecskemét esetében láttuk -, hanem a török mezőgazdaság termékeihez való hozzáférés volt. Ráadásul a nagykereskedelmi diaszpóra működésének intézményes kereteit többé már nem a helyi hatóságokkal kötött részleges megegyezések jelölték ki, hanem a Porta és a Habsburgok által aláírt karlócai (1699) és a pozsareváci (1718) béke hivatalos határozatai, amelyek intézményesítették a két császárság alattvalói között zajló szabadkereskedclmet, valamint az export- és importtermékekre 3 százalékos preferenciális vámot határoztak meg. Az a tapasztalat, amelyet a balkáni kereskedők a magyarországi és erdélyi piacokon szereztek, jótékony előjátéka volt későbbi részvételüknek ebben az új típusú kereskedelemben. Pusztán a tapasztalat azonban nem lett volna elegendő, hiszen a nagykereskedelemhez komoly tőke is kellett. Füves Ödön becslése szerint a 18. század második felében a magyar királyságban hozzávetőleg 10 000 „görög' élt. Jogosan feltételezhetjük, hogy e népességnek csupán kisebbik hányada foglalkozott a két császárság közötti nagykereskedelemmel. Főként nagytőkésekről lehetett szó, akik azokban a városokban telepedtek le, amelyeken át a szárazföldi kereskedelmi utak a közép-európai piacokra szállították a keleti nyersanyagokat: Nagyszeben, Brassó, Kecskemét és Temesvár kompániáinak kiemelkedő tagjai, Zimony, Újvidék, Pest kereskedői. 9 Irányadó Bur Márta megfigyelése, miszerint c három utóbbi városban, amelyek tranzitállomássá nőtték ki magukat, a nagykereskedelem a kompániák keretcin kívül, független nagykereskedők részvételével zajlott. 10 Az ausztriai és a magyarországi gyapotkereslet nyugati irányban bővítette az ortodox kereskedőtelepek hálózatát. Bécs a balkáni gyapottermés 8 Füves, Έλληνες της Ουγγαρίας, 25. old. 9 A kereskedelmi utak csomópontjaiban való görög letelepedésekről: Ε. I. Νικολαΐδου, «Συμβολή στην ιστορία τεσσάρων ελληνικών κοινοτήτων της Αυστροουγγαρίας (Zemun, Νονί Sad, Orsova, Temesvar)» Δωδώνη 9 (1980), 323-374. old.; I. Α. Παπαδριανός, Οι Έλληνες πάροικοι του Σεμλίνου (]8" ς-19' κ αι.), Θεσσαλονίκη, 1988. ίο Bur, „Handelsgesellschaften", 287. old.
