Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

MARIA CHRISTINA CHATZIIOANNOU: Birodalmak, migrációk és vállalkozói tevékenység

csak néhány jellemző nevet említsek -, valamint az ő szellemi követőik már feltették az első kérdéseket és megadták az első vázlatos magyarázatokat a görög bevándorlás jelenségével és a görög közösségek létrejöttével kapcsolatban. Az utóbbi években számos új megközelítés született, melyek új olvasatokkal gazdagítják e problémakört. A görögök és különösen a nyugat-makedóniaiak magyarországi jelenlétének értékelése a görög nyelvű történetírásban elsősorban nemzeti szempontok alapján törrénr, s ennek következtében a görög közösségek kulturális és társadalmi tevékenysége, valamint tagjaik személyes hozadéka kapott hangsúlyt. A fogadó ország társadalmi és gazdasági mechanizmusainak kevésbé tulajdonítottak jelentőséget. A tanulmányok ugyanakkor időben a 18. századra összpontosítanak, és legfeljebb 1821-ig, a görög szabadságharc kezdetéig jutnak el, de mindenképpen megállnak a görög állam megalakulása előtt. Az a 18. századtól kezdve kialakuló kép, amelyet a Magyarországon létrejött mintegy

7 harminc görög „telephely" mutatott, a 19. század végén megváltozott. A nemzetállamok kereskedelme szdárd helyet kapott a nemzetközi tranzakciókban. Azok az alapvető okok, amelyek előidézték ezt az átalakulást, két csoportra oszthatók: belső és külső okokra. A belső okok közé tartozik az a differenciálódás, amely a bevándorló kereskedők első generációját követően lezajlott. Az a kereskedőgeneráció, amely a karlócai és a pozsareváci béke Magyarországának görög közösségeiben élt, és az ismert módon bonyolította gazdasági ügyleteit, eltűnt. A 19. század második felében felvetődött a külföldön élő görögök magyarosításának, illetve nemzetközivé nyilvánításának kétdése. A külső okok legfontosabbika, amely egyben lehetőséget kínált a magyarországi görögöknek új foglalkozási ágak és üzleti tevékenységek kipróbálására, a Habsburg császárság polgári és gazdasági átalakulásával áll kapcsolatban. Fokozatosan megszűnik - főként az 1848-as magyar forradalom után - a helyi gazdaság feudális jellege, amely eleddig megakadályozta, hogy a görögök behatoljanak az ország belgazdaságába. A magyarországi görög bevándorlók második nemzedékének vagy az azt követőnek már lehetősége volt arra (vagy ép21 A budapesti közösségről G. Gógos archimandrita ad képet: „H εν Πέστη Ορθόδοξος Ελληνική Κοινότης και Εκκλησία", Εκκλησιαστική Αλήθεια, 4/26 (1884), 339-344. old. Valamint lásd az 1879. évi belgrádi főkonzul vonatkozó dolgozatait: Ελευθερία Νικολαϊδου, ,,Συμβολή στην ιστορία τεσσάροη' ελληνικών κοινοτήτων", 346-373. old,