Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

Előszó

Előszó E

rzsébet királyné kulrusza jellemző „magyar megoldásként" jelentkezett a Monarchia Magyarországán az uralkodó személyét övező helyzet feloldatlanságának politikai következményeként. A magyar nőeszménnyé vált Habsburg uralkodóné egyensúlyozó szerepe folytán, mely a magyar történeti hagyományban kivételes helyet biztosít számára, továbbá az őt övező kultikus megnyilatkozások indokolttá teszik e kezdeti periódus részletes elemzését, melyhez fontos segítséget jelenthet a kötet. E kifejezetten kultusztörténeti szövegválogatással illusztrálni kívánom az Erzsébet-királyné kultusz intézményesült szakaszának fénykorát - az első kötetben is használt periódushatárt követve, a vizsgált anyagokat 1898-1914 közötti kiadványok, aprónyomatványok és hírlapok képezik, főként az Országos Széchényi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ballagi Gyűjteményéből -, és hogy mi jellemezte leginkább e speciális szempontú magyar megközelítésben. Ebből következően a kötet második részegysége a korbeli díszalbumok anyagainak megjelenési elveit követve a legjobbnak ítélt írások újbóli közlését jelenti. E szöveggyűjtemény anyagainak válogatásakor hosszas mérlegelés után a következő szempontok kerültek előtérbe: Erzsébet, magyar mitikus szempontrendszerbe ágyazódó bemutatását tűzve ki célul, egyfelől megismertetve az olvasókkal mítoszának minden fontosabb aspektusát, másfelől rávilágítva a kultikus kánon merevségére és ebből adódó kötöttségeire. Ennek további érzékeltetésére és a finomságok bemutathatóvá tételére azonos forrástípusok esetében igyekeztem a legjellemzőbbet, majd ezzel párhuzamosan a speciális megközelítést is bemutatni. A főbb mítoszelemek már Erzsébet életében megjelentek. A korábban is alkalmazott emlékbeszédek kedvelt paneléinek átértelmezéséből, ismételt felhasználásból az 1870-es évek végére kialakul kultuszának szimbó-