Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

JOGSZABÁLYOK ÉS SZABÁLYZATOK

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1898. évi 4196. ein. számú körrendelete (1898. október 4.) a megdicsőült Erzsébet királyné 0 császári és királyi Felsége emlékezetének évenként iskolai megünneplése tárgyában. I. Még frissen sajog a szörnyű seb, melyet nemzetünk lelkén ütött a durva gyilkos, a ki Magyarország földi nemtőjét, Erzsébet kitályasszonyt orvul megölte messze idegenben. Megölte azt a Királynét, a ki nemzetünk szószólója, anyja volt, a ki megosztotta falatját a szegénynycl, a ki, mint dicső védszentje: Etzsébet, fejedelmi palástjának szárnya alá vette a szűkölködőt, a ki fájó könnyeket törölt le, mialatt lelke sirt, s a ki mindenkinek jó anyja volt s kinek áldott nyomán az engesztelődés rózsái fakadtak - megölte egy alávaló szövetség vadállattá aljasult tagja, élő példájául annak, hogy mivé lesz az ember a rossz nevelés és ferde elvek hatása alatt, mikor hit és erkölcs nélkül nő fel s nyomorult eszével túlteszi magát a törvény korlátain. Tanítsuk az ifjúságot hinni és munkálkodni. Tárjuk fel előtte a tettenetes örvényt, a melyet -A fejetlenség és szivtelenség tanai nyitnak minden társadalomban. Tanítsuk megutálni azt az intézményt, melynek mérges, gyalázatos fája ilyen átkozott gyümölcsöket terem. És tanuljunk megnyugodni a változhatatlanban. Tekintsünk fel a mi szeretett Felséges Királyunk megtött szivére, a melyet oly iszonyú sebekkel vérezett meg a sors, de a mely fenséges atyai szív még akkor is a miénk, népéé, alattvalóié, mikor ezernyi sújtó sorscsapás gyógyíthatatlan sebet üt rajta, s a mely sziv mélységes fájdalmában megtépett lelkét odatárja elénk, mondván: Szeretetem, atyai gondom, mindenem - a tiétek. - Az Ő fájdalma a mi fájdalmunk; lássa a mi forrón szeretett Király-Atyánk, hogy a palotától a kunyhóig minden sziv vele fáj, minden szem vele sir, s mutassuk meg: mennyire szeretjük Őt, mikor Felséges Hitvesét siratjuk s Annak drága emlékét őrizzük, ünnepeljük. ;i8