Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

SZOBORAVATÁSOK - JÓZSEF FŐHERCEG beszéde a szegedi szobor leleplezési ünnepségén (1907. szeptember 29.)

JÓZSEF FŐHERCEG beszéde a szegedi szobor leleplezési ünnepségén (1907. szeptember 29.) Mély meghatottsággal és fájó szívvel tekintünk fel mindnyájan nagyasszo­nyunk: Erzsébet királyné népszerű, magasztos alakjára. Egy fohász rebben el mindnyájunk szivéből: Nagy lelked eszményi ihle­te legyen a jövőben is azon törhetetlen kapocs, amely e nemzetet annyi sok keserű bánaton keresztül ment férjedhez, ami szeretett urunk és kirá­lyunkhoz csatolta. Maradj ezentúl is őrző angyalunk; Te, aki ez életben csak áldást osztottál, áldott legyen a neved, áldott legyen magasztos felsé­ges emléked. Ameddig széles e hazában egy magyar sziv dobog, addig élni fog nagy alakod, mert halhatatlanná tevéd neved. O császáti és apostoli királyi fensége, legkegyelmesebb urunk és kirá­lyunk nevében elrendelem, hogy hulljon le a lepel! 66 6G Szegedi Napló 1907. szeptember 30. 4. old.

Next

/
Thumbnails
Contents