Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

MEGEMLÉKEZÉSI SZERTARTÁSOK - MÁRKI SÁNDOR beszéde a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ünnepi közgyűlésén - Részletek (1898. november 19.)

gciből. „Mi - szólt a kiáltványában a fejedelem - sohasem fogjuk elfelejteni azt a részvételt, melylyel Magyarország lakosai bánatunkban osztoztak." De az érzelmességét még sem akarta bevinni a politikába. A 127 konzervativnek az alkotmány érdekében benyújtott emlékiratát mindamellett sem fogadta el, hogy maga a császárné is kérte és pedig könnyezve kérte rá. Hanem ez a köny mostantól fogva a korona gyöngyei közé tartozott; és Eötvös, Török János, maga a rendszer legfélelmetesebb bírálója Széchenyi is hitte már, hog)' lesz még szeretett király Ferencz Józsefből. Hiszen imént ő maga is „a haza dicsőségét megalapító" első szent királyt kívánta követni s második leányát az első király bajor feleségéről nevezte Gizellának. Mikor harmadikgyermekök, a trónörökös született, az utolsó politikai rab is visszanyerte szabadságát. A viszonyok úgy alakultak, hogy Lombardia elvesztése után már csak hónapok kérdése lehetett a magyar alk o t m á n y h c I y r e á 11 í t á s a. Végzetesnek mondhatjuk, hogy a császárnénak, betegsége miatt, 1860-ban nevenapján éppen akkor kellett Madeitába, majd Korfuba utaznia, mikor hazánk ügyei legjobban megkívánták volna jelenlétét. A népnek az a sejtelme támadt, hogy sok dolog máskép történik, ha a császárné ott lehet férje oldalán. Csak így magyarázható meg, hogy a rövidéletű országgyűlés szétoszlatása után a rendszer ellen végkép elkeseredett fővárosi nép majdnem kétségbeeséssel fogadta a császárné haláláról elterjedt híreket s az utczákon a legnagyobb izgalommal tárgyalta veszteségét, az országos csapást. Isten azonban megtattotta Erzsébet életét s a magyaroknak belé vetett hitét. Es Erzsébet a bécsiek fáklyafüstjén keresztül is megismerte azt a nemzetet, mely ismét csüggedés nélkül tűtt, mint ősei tűrtek és szenvedtek, hogy megmentsék az ország jogait; s mely csak az imént is megmutatta, hogy nem az uralkodó ház ellen van kifogása, hanem az uralkodóház politikája ellen. A császárné magyarul kezdett tanulni. Előbb egyes szavakat fia dajkájától, egy esztergomi menyecskétől; azután nyelvtant Homoky Imre theresianumi tanártól; már némi irodalmi ismereteket is szerzett Bálinth Gyula tábori paptól, Tasso fordítójától; a társalgás nyelvébe utóbb Fetenczy Ida vezette be. Fcrenczy Ida éppen akkor került a császárné környezetébe, mikor Deák Ferencz a híres húsvéti czikkben egyenesen az uralkodó szívéhez fordult. Ehhez a szívhez pedig senki sem állt közelebb a császárnénál. A szerető asszony, a ki beleélte magát egy nép szellemébe, megmérhetetlenűl többet tehetett, minta császárné, ki trónja magaslatáról magánál anyival kisebbeknek látja az embereket. S im, az uralkodó csakhamar éppen Erzsébet napjáta hívja össze az erdélyi és deczember 10-ére a magyar országgyűlést. Az országgyűlés küldöttsége pedig sietett kifejezni remé-