Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Budapesti Erzsébet-emlékhelyek
zatán életéből vett jelenetek megörökítésével, e felirat kíséretében: „Etele útja nmeik hal és lövi sekket volt tele. A rózsákat szétosztotta, a tövisein elvérzet7. Szivéből hajtott ki a béke termő olajága, Könnyeket könnyeivel szárított föl."™ Fadrusz János Korb és Giergl építészekkel együtt kialakított pályaművében az ország védőasszonyát, Szűz Máriát trónusán ülve középen, míg Erzsébetet az előtérben helyezték el, alakja mögé szenteket (köztük Szent Gellért, Szent István, Szent László és Szent Imre) két angyallal övezve állítottak, utalva kultuszának vallásos vonulatára, így Erzsébetnek az ország szentjei mellett tulajdonítottak helyet a nemzeti emlékezetben. Róna József szobrász tervéhez az építészeti részeket Lajta Béla készítette. Emlékművükben Erzsébet királyné trónszéke előtt áll, körülötte a hódoló néppel. A trón mellett a szépséges béke allegóriája, hátterében az ármány felett diadalmaskodó Hungária alakja. Maróti Rintel Géza művében egy angyal rózsákkal övezi a királynét, fő motívumként használva Erzsébet egyik kedvelt attribútumát. Terve hátterében a Piétát és a jóság szimbólumát formázta meg, ami tükrözi a királyné magyarországi kultuszának gyakran használt elemeit: a fiát elvesztett anya fájdalmát, illetve személyét mint a jóság megtestesítőjét láttatja. Az újságok a Műcsarnokban kiállított terveket övező nagy érdeklődésről számoltak be, megfogalmazva reményeiket, hogy „dicsőült királynénk emlékét a magyar nemzethez és királynéhoz méltó emlék fogja hirdetni... " 353 A felállítandó szobor helyének kijelölésére 1904. júniusában szűkebb körű eszmei pályázatot hirdettek. 304 A pályázók 355 a Szent György-tétté és a Várhegy oldalának beépítésére tettek javaslatokat terveikben. Az 1904. június 27-ei ülésen 305 újabb helyszínek is felvetődnek, a városligeti rondeau és az Erzsébet tér. Arra az esetre, ha nem a Szent György téren kerülne felállításra az emlékmű, javaslatot tettek a Hentzi-szobor 351 Az életbe kilépő fiatal lányként, szenvedő anyaként jelenik meg, míg a másik oldalon a koronázást és megjelenését Deák ravatalánál ábrázolták. 352 Vasárnapi Újság 1903. június 21. 402. old. 353 Vasárnapi Újság 1903. június 21. 402. old. 354 A terveket a következő szoborpályázat kiírásakor szerették volna felhasználni. A szűkebb pályázati hirdetmény tervezete MOL K 26 1910—XXXIII—392. (2815-1904-XXXII-200) fol. 225-228. 355 Hauszmann Alajos, Schulek Frigyes, Rauscher Lajos és Lechner Ödön. 356 Gróf Andrássy Tivadar hozzászólása, melyben a szoboremelésével kapcsolatos nehézségeket és elvárásokat összegzi: „...a nemzet a boldogult királyné személyének szóló emlékben tulajdonképpen egyúttal egy nagy eszmét kívánt megörökíteni, a dynasztia és a nemzet közti együttérzés eszméjét, l/y emléknek pedig monumentálisnak keli lennie és oly helyen kell állnia, ahol a közönségnek szemébe ötlik [...] Ezzel szemben áll az a másik szempont, hogy a királyné szobra nem lehet túl nagy, intimnek keli lennie. Ezen szempontot ugyan ugy is ki lehetne elégíteni, ha a szobor valamely elzárt helyen, kertben állíttatnék fel, ez azonban nagyon kisszerű volna, nem volna méltó a kiráíyné emlékéhez, s ezért a két ellentétesnek látszó szempontot ugy kell összeegyeztetni, hogy a királyné alakját épületbe kell helyezni. " In: Jegyzőkönyv Az Erzsébet-Emlék Országos Bizottságnak 1904. június 21-ei IV-ik üléséről. M0LK 26 1910-XXXIII-392 (3263-1904-XXXII-200) fol, 220.
