Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Budapesti Erzsébet-emlékhelyek
egyenként 10 000 korona díjat szavazott meg. 334 Továbbá határozatot hoztak 7 pályamunka 335 megvásárlásáról, egyenként 4000 koronáért, illetve újabb pályázat kiírásáról, és a helyszín megválasztását (Szent György téten belül) a pályázó művészte bízták. 336 A Műcsarnok pályamunkákból rendezett kiállítását 3 nagy érdeklődés kísérte. A művészek terveiben 338 a megváltozott Erzsébet-kép fejeződött ki. A Magyarországon megszokott ideálképpel ellentétben mártíromsága kapott hangsúlyt, 339 e jelenségre utal a Vasárnapi Újság beszámolója is: „Egyik sajátossáiga a pályázatnak az is, hogy Erzsébet királynéban a művészek a szenvedő, mártír asszonyt látták, kit bánat és töviskoszorú övez. A mindenkit megnyerő, a heíelító szép királyné, kit a hetvenes években ismert és annyiszor látott a magyar főváros, helyet aelott a fájdalmas asszonynak. " 340 Az eredménytelenséget követően a második pályázatot az országos szoborbizottság 1902. májusában írta ki, 341 az előzővel ' t* \ * 342 nagyrészt megegyező feltételekkel. Előre meghatározták azonban, ha a pályázat ismét sikertelen lenne, akkor a bíráló bizottságjavaslatára a művészeknek 4000 korona tiszteletdíjat szavazhatnak meg, mivel „mindhárom kitűzendő díjat a jury csak oly terveknek ítélheti meg, melyek egyaránt kivitelre alkalmasak."™ Az 1903. május 31 -ci határidőre 25 pályamunkát nyújtottak be. A bírá33-1 A közönség véleményének megszólaltatására az Uj idők című folyóirat felhívást tett közzé (1902. február 23.191. old.), a beérkezett válaszok alapján a levélírók közel 75 százalékának Fadrusz tervezete tetszett a legjobban, ezt követték Zala, Stróbl, Teles, Donath, Mátrai, Róna és Maróti pályaművei. A közölt véleményeket lásd: Uj idők 1902. április 20. 359-363. old., április 27. 383-386. old., május 4. 413-416. old., május 11. 440-443. old, 335 Donath Gyula, Mátrai Lajos, Damkó József, Maróti Géza, Dunaiszky György, Schickedanz Albert és Füredi Richard. 33G Ráth György jelentése a miniszterelnöknek 1902. március 15. MOL K 26 1910—XXXIII—392. (1477-1902.-XIX-931) fol. 339-341. 33? Ennek ismertetését közli: Lyka Károly: Erzsébet szobrok a műcsarnokban. In: Uj Idők, 1902. február 16.162-163. old. 338 Schickedancz Albert pályázati munkájához lásd: Gábor Eszter: Az Erzsébet emlékmű első pályázata 1900-1902. In: Schickedancz Albert (1846-1915). Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek, szerk.: Gábor Eszter, Verő Mária. Bp, 1996. 220-223. old. 339 Kultikus szempontból a legérdekesebb pályamunka Fadrusz János tervezete, amely Erzsébet királynét a magyar szentek között jeleníti meg (Szt. Erzsébet, Boldog Margit, Szt. István, Szt. Gellért, Szt. László és Szt. Imre), azt a pillanatot örökítve meg, mikor a halál angyalának átadja töviskoszorúját. Részletesebb ismertetésére lásd: Földes Mária: Erzsébet királyné-emlékszobor-terv II. In: Történelemkép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról, szerk.: Mikó Árpád, Sinkó Katalin. Bp, Magyar Nemzeti Galéria, 2000. 676-677. old. 340 Vasárnapi Újság 1902. február 23.121. old. 341 A második pályázat feltételeit az Országos Bizottság 1902. május 2-ai ülésén dolgozták ki. Jegyzőkönyv MOL K 261910-XXXIII—392. (1 836-1 902 XIX 931.) fol. 350-353. 342 Budapesti Közlöny 1902. május 17. Nr. 113. 3-4. old. Az új pályázati feltételek miatt a Magyar Képzőművészeti Egyesület előterjesztést nyújtott be. MOLK26 1910—XXXIII-392 (2639—1902—XIX—931 ) fol. 362-368. 343 Képviselőházi Irományok 1901-1906. 21. köt. Nr. 296.125-126. old.
