Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Budapesti Erzsébet-emlékhelyek

Budapesti Erzsébet-emlékhelyek „Ne legyen az eszményien nemes alakon kivül semmi, ele semmi az emlékművön. Az ki őt adja nekünk vissza egész varázsával, végtelened többet tett értünk, hazánkért, mint a mit gyarló pénzzel megfizetni lehet. " Á

sok viszontagság után 1932. szeptember 25-én felavatott szobor felállításának igénye közvetlenül a királyné halála után megfogalmazódott. A magyarországi kultuszának egyik központi problémáját jelentő bécsi nyughely okozta feszültségek feloldására egy nagy nemzeti emlékmű terve vázolódott fel: „IIa sirja Bécsben van szobra legyen Budapesten, abban a városban, melyet annyira szeretett." 307 Szeptember 13-án a hírlapok szerkesztői gyűlést tartottak annak érdekében, hogy a meginduló gyűjtéshez a sajtó is hozzájárulhasson,

308 támogathassa a mozgalmat „lap306 Vasárnapi Újság 1900. február 4. 74. old. 307 Vasárnapi Újság 1898. szeptember 18. 659. old. 308 Csak lapok gyűjtésének eredményeként 1898. végéig 104 424 frt. 83 krt. gyűlt össze. MOL K 26 1899-XIX-77. 309 Vasárnapi Újság 1898. szeptember 18. 660. old. 310 Magyar Törvénytár. Bp., Franklin, 1899.136. old. su MOLK 27 1898. október5.-II./1. juk hasábjait rendelkezésre bocsátván a nemzeti kegyeletnek. " A Ferenc József által október 12-én szentesített 1898. XXX. tc.-ben örökítette meg az országgyűlés Erzsébet királyné emlékét, kimondva, hogy az „önként megindult adakozás utján bejövő összegek feli 31 0 használásával. a fővárosban szob

rot á11 ítanak, egyben a megvalósítására megalakuló é 311 szoborbizottságot kötelezte évenkénti jelentéstételre az országgyűlésnek. Az emlék felállításához több helyszínre is érkezett javaslat: az Erzsébet-térre, a budai Szent Gyötgy-térre és Gizella-térre. No31 2 vember 2-án a szoborbizottság alakuló 312 A bizottságba 12-t a képviselőházból (Andrássy Tivadar, Berzeviczy Albert, Thaly Kálmán, Tisza Kálmán), 6-ot a főrendiházból (Jókai Mór, Széchenyi Béla) és 18 tagot a minisztertanácsból (Benczúr Gyula, Beöthy Zsolt, Hauszmann Alajos, Lötz Károly, Rákosi Jenő) neveztek ki. MOL K 26 1910—XXXIII—392. (1 5404-1899-IX-6453.) fol. 552-553.