Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Emlékművek

miniszternek, az országgyűlés két háza kül­döttségének, törvényhatóságok képviselői­nek részvétele is. 297 A szobrot kék-fehér (utalva a királyné bajor származására), illet­ve a város és a nemzet színeiben pompázó 298 * 299 lepel borította. Az átadás Erdélyi Béla, a képzőművészeti egyesület tagjának be­szédével indult, amit József főherceg sza­vai követtek, majd Lázár György polgár­mester vette át a szoborbizottságtól a szob­rot. Szónoklatában a kultikus beszéd egyik nagyon jellemző panelé jelent meg, utalva Erzsébet kijelölt szerepére a nemzeti em­lékezetben: „nemcsak a szobron, keinem a ma­gyar nemzet történetének márványtábláin is aranybet ükkel fogják tündökölve látnia mi Nagy­asszonyunk nevét, tisztelettel, hódolattal hajolja­nak meg m inéiig annak dicsőséges neve és emléke előtt, kit a nemzet örökké élő géniusza már éleiében a magyar haza védőszentjei sorába ig/alolt. " 300 A korábban már részletcsen ismertetett, Er­zsébet királyné magyarországi kultuszában a magyarok által neki tulajdonított értékeket fogalmazta meg az alkotás: „a legraffináltabb müvészeiismerőt is hódolatra készteti legendás hőse iránt. A mi ennél a szobornál elsősorban és legfőképpen megragad, a mi észt és szivet lebilin­csel megbűvöl, fölráz, lelkesít: eiz a királyné drá­mai egyénisége. Bizonyára vau e varázsban egy csöpp annak a historien nagy alaknak a delejes áramlatából is, aki martyrumának dicsőségével szinte magéival ragadja a fantáziát" 301 egyéni­ségének elemeivel együtt: „afinom nőiesség, arisztokratikus nyugalom, merengő, kissé zárkó­zott kedély, könnyed és színes szellem, melynek mindazonáltal van egy éles karakferisz/ikonja: a szülelés kiváltsága révén természeteihez tartozó r ~ , „302 jormaszeruseg. Szegcdi szobrának a sorsa is a korábban már tárgyalt példákhoz hasonlóan alakult: 1950-ben a Lenin-Sztálin-emlékmű elhe­lyezése ürügyén távolították el, a hatvanas években került a szegedi múzeum udvará­ra, majd 1997. augusztus 8-án ismét fel­avatták, bár nem pontosan a régi helyére került vissza. 303 Emlékművei kultuszának emlékezet­helyei között kiemelkedő szerepet játszot­tak. A vidéki közösségek életében játszott szerepükről és hatásukról csak sejtéseink lehetnek. Állandó jelenlétükkel emlékez­tetik a szemlélőket a királyné alakjára és az általa a köztudatban képviselt eszmékre, oly módon is, hogy szobrai szakrális színhe­lyül, illetve díszletként szolgáltak a meg­emlékezési szertartásokhoz. Szimbolikus 297 Günther Antal igazságügyminiszter, Apponyi Albert kultuszminiszter, Zichy Aladár király személye körüli miniszter, Josipovich Géza horvát miniszter, továbbá Bánffy Dezső, Rónay Jenő stb. A résztvevők részletes névsorát közli Szegedi Napló 1907. szeptember 30.1. old. 298 Szegedi Napló 1907. szeptember 30. 2. old, 299 Az átadás tiszteletére versben is megfogalmazta a királyné szobráról alkotott véleményét: „Hófehér léleknek, hófehér emléke! Lesugárzik Rólad a mennyei béke, Lesugárzik rólad a szépség, a jóság, Minden eszményiség, mely nálad valóság! Keresni hasonlót Hozzád senki sem mer. Mi voltál Te nékünk? Nem tudja azt ember. Ha érzi is szívvel, - elrebegni szóval... Csak áldani tudunk a mindenhatóval!" In: Szegedi Napló 1907. szeptember 29. 2. old. 300 Szegedi Napló 1907. szeptember 30. 3-4. old. 30! Szegedi Napló 1907. szeptember 29. 2. old. 302 Uo. 3. old. 303 Magyar Nemzet 1997'. augusztus 5.16. old.

Next

/
Thumbnails
Contents