Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Emlékművek

dort. ÖJ Az emlék szerepét a királyné kultuszában ily módon határozták meg: „Legyen az ő itteni kőemléke annak a magyar kegy eleinek a mekkája, a hova igaz hittel és áhítatos tisztelettel zarándokolnak el az ő megszentelt emlékének tisztetői. "

286 Szobrát a 20. században ért viszontagságok után az 1968 tavaszán újra felállították, összefüggésben a királyné kultuszának újbóli „felvirágzásával".

287 A szegedi szobor A királyné halála után Szegeden is felvetődfitt szobrának felállítása, annak emlékére, hogy a királyi pár 1857-es magyarországi körútja során Szeged városát is felkereste május 24-25. között. Begavári Back Bernát tett adományt a tervek megvalósítására, melyhez a Szegedi Hiraeló meginduló gyűjtése is kapcsolódott. A szobor emelésének ötletét Stetzel Frigyes

290 indítványára a szegedi képzőművészeti egyesület 1901. február 16-án tartott ülésén vetették fel ismét. Elképzeléseik szerint közadakozásból egy mellszobrot állítottak volna fel az újszegedi Erzsébet királyné ligetben. Felhívást intéztek a Szegedi Nőegyesületekhez, széleskörű gyűjtésre szólítva fel őket.

292 A meginduló adakozás egy mellszoborra sem volt elég, bár a korábban e célra összegyűlt adományokat felajánlották az egyesületnek. Az anyagi nehézségek ellenére 1902-ben felkérték Ligeti Miklóst, Teles Edét és Ifj. Vastag Györgyöt szobortanulmányok elkészítésére. A városi tanács választmánya végül egy egészalakos szobor 293 *emeléséről határozott, melynek elkészítésével, Lázár György javaslatára, Ligeti Miklóst bízták meg.

294 A szobor koncepciójának módosulása maga után vonta az elhelyezés megváltoztatását is. Végül a város egyik központi helyére, a Stefánia-sétatérnek a városi színházzal szemben lévő (Visított területére esett a választásuk,

290 ezzel is jelezve személyének fontosságát. A Pesti Hirlap így méltatta az elkészült művet: „ Elbűvölő bájjal ül a szépséges királyné egy márvány padon, csipkés magyar ruhában koronával a fején, üde szépsége teljes virutásában eis miközben elmerengve alátekint, gyönyörű kezeit önfeledten ölében pihen teli s jobbjában legyezőt tart. Annyira szép ez a női alak, hogy rövid lelőn beléd, ha szerte az országban megismerik, szerelmes lesz belé az egész Magyarország, mit ahogy szerető rajongással őrizzük emlékét maisé hazában. "

296 Az emlékmű leleplezésére 1907. szeptember 29-én került sor, a király képviseletében megjelent József főherceg jelenlétében. Az avatási szertartás jelentőségét, politikai fontosságát mutatta továbbá több 285 Bártfafürdői Hiradó 1903. augusztus 16. 3. old. 286 dr. Kunos Ignácz a budapesti keleti kereskedelmi akadémia igazgatója. In: Emléklapok dicsőült Erzsébet királyné szobrának Bártfadürdőn 1903. évi augusztus 16-án történt leleplezése alkalmából. szerk.: Arányi Dezső. Bártfa, Salgó, 1903. 42. old. 287 Felvidéki emlékhelyeinek utóéletéhez lásd: B. Mánya Ágnes: Sissi felvidéki emlékhelyei. In: Új Szó 2002. december 21. 288 Vasárnapi Újság 1 857. május 31. 289 Szegedi Napló 1907. szeptember 29. 3. old. 290 A Szegedi Képzőművészeti Egyesület volt elnöke. 29! Műcsarnok 1901. február 24.146. old. 292 Műcsarnok 1901. április 7.196. old. 293 Művészen 902. 430. old. 294 Szegedi Friss Újság 1905. április 27. 2. old. 295 Szegedi Napló 1907. szeptember 29. 7. old. 296 Pesti Hirlap 1905. április 26. 5. old.