Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Emlékművek

denkit túlélt, és a kortársak szemében idős, szánalomra méltó emberré, a monarchiát megtestesítő szimbólummá vált. A királyné emlékművei között különlegessége révén kitűnik a Soborsinban 1899. november 19-én átadott 3 m magas márványobeliszk, melynek közepén üveg alatt R. Hirch Nelli Erzsébetet gyöngyös főkötővel, magyaros díszruhában ábrázoló képét helyezték el. A szobrot ingyen bocsátotta alkotója az emléket állító közösség rendelkezésére.

231 Ezzel szemben vidéki szobrainak tipikus példáját nyújtja - mind az emelt szobor típusa, illetve talapzatának felirata, mind elhelyezése és avatási ünnepsége révén is - a szabadkai emlékmű. A város egyik központi helyén, az Erzsébet-parkban 1900. szeptember 10-én felavatott,

232 Stróbl Alajos szobormintája alapján bronzba öntött mellszobor a koronázás idejéből királynéi jelvényeiben örökítette meg a királynét, talapzatán „Erzsébet királyné" felirattal. Átadási ünnepségét természetesen halálának évfor233 dulójára időzítették. Erzsébet királyné vidéki emlékei közül a gödöllői, a bártfai és a szegedi emelkedik ki mind nagyságrendileg, mind eltérő ábrázolásmódjával, továbbá művészeti szempontból is, hiszen a többiek sok esetben csak Zala György vagy Stróbl Alajos művei alapján sokszorosított darabok voltak.

234 Kiemelt szerepüket mutatta továbbá az is, hogy Ferenc József 235 személyesen, illetve képviselője révén jelent meg az átadási szertartáson, jelezve az emlékművek jelentőségét. Mindhárom esetben motiválta a szobor felállítását a királynéhoz való személyes kötődés is. /1 gödöllői szobor Gödöllő a királyné kultuszának formálásában kiemelt helyet kapott: kedvelt tartózkodási helye volt, a magyarokkal való személyes érintkezés szimbóluma, mivel Magyarországi tartózkodásai során 2569 napból 2480-at töltött Budán és Gödöllőn. ' Rendszeres jelenlétével átformálta a közvéleményt, „tudatosítva" a királyi csa230 Arad vármegye. 231 Vasárnapi Újság 1899. december 3. 822. old. 232 A Magyar Királyi Államvasutak kertjében. 233 Vasárnapi Újság 1900. szeptember 30. 643. old. 234 A Magyar Iparművészeti társulat az ország jeles személyiségeinek 28-30 cm magas bronzszobrait kezdte értékesíteni az 1880-as évek végétől 35 frt-ért (1897-ben). Ferenc József és Erzsébet királyné szobrát Stróbl Alajos megmintázásában gyártották. (A társulat hirdetését lásd: Magyar iparművészet 1897. 11. old.) 1899-től Zala György Park Clubba készített szobrának a másolatát hozták forgalomba. {Magyar iparművészet 1899. 40-41. old.) Olvasóiknak így ajánlották megvételre e dísztárgyakat,,.. .igen alkalmasak arra, hogy minden úri lakásnak méltó diszét képezzék". Magyar Iparművészet 1899. szeptember 219. old. 235 Az uralkodó magyarországi emlékműállításokhoz való viszonyulásáról (feleségét nem érintve) lásd: Sinkó Katalin: Ferenc József: a dinasztikus és a nemzeti reprezentáció versengése és dualizmusa. In: Császár és király. Történelmi utazás: Ausztria és Magyarország 1526-1918. (Kiállítás az Osztrák Nemzeti Könyvtár Dísztermében. 2001. március 8-május 1.) szerk.: Fazekas István, Ujváry Gábor. Collegium Hungaricum, 2001.19-22. old. 236 Márki Sándor számításai szerint. In: Uő.: Erzsébet, Magyarország királynéja. Bp., 1899.12-13. old.