Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Erzsébet-ligetek
lőhessenek meg Erzsébet Királynénk nevével, amelyek ezen magasztos névre nem méltóak. " A Darányi Ignác felhívására létesített Erzsébet-kultusz ébrentartását szolgáló kertművészeti alkotások egyik legimpozánsabb és legszebb példája a Gödöllői Erzsébet-park. 180 A park létrehozását Pirkner Ernő 181 javaslatára a Kálvária és a Haraszti erdő között 182 maga a miniszter rendelte el 1898-ban, amit az uralkodó is jóváhagyott 1898 őszén. A terveket nagyszabású mivoltukra tekintettel 184 Darányi a minisztertanácson is beterjesztette. A telepítendő faanyagokat a kincstári erdőhatóságok, az erdőőri szakiskolák, illetve magánzók felajánlásaiból biztosították. 185 A munkálatokat Rüde Károly 18 tervei alapján végezték, a kialakítás során az 1901-ben felállított szobor hangsúlyozására törekedve: „Egyes csoportozat ok és általában az egész ültetvény oly módon van elrendezve hogy közöttük minél több, keskenyebb vagy szélesebb nyilason keresztül a park gócpontját képező sziklacsoportra és a rajta ékeskedő emlékszoborra irányulhasson a kile'tteís." A park későbbi történetéből következtethetünk a többi Erzsébet-liget sorsára is. A két világháború között mindvégig igényesen ápolt terület maradt, pusztulása a hábotú után kezdődött, területét csökkentették, fáit kivágták, megcsonkították. Rehabilitációja az 1980-as évek végén indult meg, és összekapcsolódott a királyné iránti étdeklődés ismételt felvirágzásával. Egy különleges kezdeményezésről is érdemes megemlékezni. A Selmecbánya melletti erdőben világos lombú fákat ültettek, melyek E betűt formázva kiváltak a lomberdőből. Figyelemfelkeltő szerepéről így számoltak be: „BoldogultNagyasszonyunk dicső nevének keze lő be tűje már most is megkapó módon köti le a Garam-Berzenczéről Selmecbányára utazók figyelmét, valamint azokét is. akik ecz ültetvényt Selmecbánya város magasabb pontjairól I. ..] nézik. " 189 A telepítések során a hosszúéletű fajtákat részesítették előnyben, továbbá a lebomló koronájú fákat, így a szomorú fűzeket és a kőrist, figyelmet fordítva arra is, hogy a 179 A miniszterelnök 10972/ M.E. I. számú átirata 1899. október 9. MOL Földművelésügyi Minisztérium Elnöki Iratok (a továbbiakban K178) K 178. 9983/ ein. 1899. tol. 9. 180 A kert kultikus szerepének lírai megközelítése Dolmandy Dezső: A királyné útja című versében is megfogalmazódott: „Szentül hiszem, hogy sírja Ez órában üres: Vigasztalást még most is E szép úton keres. " Közli: Vasárnapi Újság 1902. szeptember 28. 642. old. iái Erdőmester, a Gödöllői Erdőhivatal vezetője. 182 Helyrajzi száma: Gödöllő 640/1. 183 M0LK 178. 67.es. 1 040/1899. fol. 2. 184 Előzetes számításaik szerint 30 000 forintnyi költséget jelentett. 185 MOL Minisztertanácsi Jegyzőkönyvek (a továbbiakban K 27) K 27.1899. január 25./15. fol. 22-23. 186 Fővárosi főkertész. iá/ A Kert 1899. december 15. 24. sz. 804. old. 188 Krassay László: A Gödöllői Erzsébet-park története és leírása. In: Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján, szerk.: Krassay László. Gödöllő, 1998. 59-63. old. 189 Tomasovszky Imre: Erzsébet Királyné emlékfái a Selmecbányái m. kir. erdőakadémia tanerdejében. In: Erdészeti Lapok 1899. június 595. old.
