Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-ligetek

módon színterévé váltak a megemlékezési szertartásoknak is.

172 A ligetek kultuszban betöltendő szerepének egyik legszebb megfogalmazása: „A lomb susogása, az erdei dedósok nótázása, a tajtékzóan tovasiető patak csobogása azt mesélik majd: volt egyszer egy királyné, ki nagyon szerette az illatos levegőt, a bársonypuha füvet, a színes virágot, aki miuelig hegyen-völgyön lakott s csodálattal telt el Isten szép 173 alkotásai fölött. ' Kedvezőbb körülmények között mehetett végbe az emlékültetvény létesítése az üdülőhelyeken,

174 ahol az ekkor kialakított sétányok, parkok, esetleg egész nyaralótelepek kapták nevüket a szeretett királynéról. A mezővárosokban is összekapcsolódott a lakosság polgárosodásának igényével a parkok kialakítása, ily módon itt is jelentős szerephez jutott Erzsébet személye az emlékére ültetett fák telepítésével. Ahol e kezdeményezést valamilyen oknál fogva nem lehetett központi helyen megvalósítani, ott a legtöbb esetben a település közelében alakítottak ki Erzsébet-ligetet.

170 Természetesen kisebb községek is igyekeztek szerepet vállalni a királyné emlékének ébrentartásában, lehetőségeikhez mérten próbálva részt venni a felhívásban, fákat ültetve a községháza, a templom

176 vagy az iskola környékére, hangsúlyozva ez által is a kultikus célkitűzést: „Felejthetetlen nagy Királynénk dicső emlékezetét az iskolai növendékek szivében ápolni óhajtván: ennek egyik hathatós külső tényezője az Erzsébet emlékfák ültetése." 177 A királynéra való emlékezés komoly falu képi szerephez juthatott ily módon is. A kezdeményezés megvalósításában jelentős szerepet játszottak a magánszemélyek is, amit a társadalom minden rétegéből a telepítésekről beérkezett bejelentések igazolnak. Ezekből kibontakozik a társadalmi összefogás képe Erzsébet tiszteletének fenntartására, a nagybirtokosoktól az egyszerű lakosokig, akik házuk mellett fát ültetve emlékeztek meg a királynéról. Gyakori jelenség volt továbbá az is, hogy magánzók korábban telepített területeiket Erzsébet királynéról nevezték el, amit a Földművelésügyi Minisztériummal kellett jóváhagyatni, hogy megakadályozzák a királyné nevének méltatlan felhasználását: „Nehogy azonban a jöveiben esetleg oly tárgyak je172 A gödöllői Erzsébet-parkban tartott megemlékezésekhez lásd: Vasárnapi Újság 1 902. szeptember 28. 642. old. 173 Récsei Ede: Erzsébet királyné hazai turista útjai. Bp., Nagy, 1905.128. old. 171 Ilyen volt a fenyőházai fürdőtelep is (Liptó vármegye). MOL K 184.1899—1/a-319. (65887-1899.) fol. 20-24. 175 Oroszi Sándor: Erzsébet-ligetek és -emlékfák Magyarországon. In: Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évíordulóján. szerk.: Krassay László. Gödöllő, 1998. 25-29. old. 17G Sáros vármegye területén létesített telepek részletes összeírása. MOL K 184.1899—1/a—319. (76941-1899) fol. 14-18. 177 Peczkó Antal a Nagy-Bresztováni Iskolaszék elnökének kérvénye a földművelési miniszterhez. MOL K 184. 1899-1/a-319. (76277-1899) fol. 3. ize Oroszi Sándor: Erzsébet-ligetek és -emlékfák Magyarországon. In: Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján. szerk.: Krassay László. Gödöllő, 1998. 25-29. old.