Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-ligetek

nah kell hirdetnie, annak tiszteletére, mit az ó-kor mesés világában, szentelt berkeknek kell lámetélniük, hova áhítattal közeledjék az utas... " 164 A miniszter 71544/1898-as számon kiadott FM rendeletében szabályozta azokat a kereteket, melyek a telepítést meghatározták. A kialakított ligeteket Erzsébet királynéról kellett elnevezni és megjelölésként ellátni „Erzsébet királyné emlékfái" feliratú táblákkal. Darányi Ignác döntésében hangsúlyozta, hogy erre a fák védelmének biztosítása miatt van szükség, hogy „...azokat mindenki gondozásban részesítse, bántalmazástól megkímélve... " A tendelet továbbá kilátásba helyezte facsemeték ingyen biztosítását a fásítani szándékozó kérvényezőknek, így valószínűsíthető, hogy a felhívás sikerét nem a királyné személye biztosította, hanem a neve alatt megvalósítható ingyenes fatelepítés. Természetesen a kegyeleti okok is jelentős szerepet játszh; ittak.. A csemete-kiutalások a minisztérium irányítása és összefogása nyomán valósultak meg, biztosítva a talajviszonyoknak megfelelő teI ',' * 1G7 lepitest. A meginduló, a kultusz fenntattására irányuló mozgalomnak a közösség életében betöltött funkcióira világít rá a Kert című lap is tudósításában: „az ország számos helyén kertek és parkok létesít lelnek, melyeknek fő céljuk, hogy hőn szerelelt felejthetetlen királynénk tttetgasztos nevét megörökítsék, másrészt, hogy a közönségnek általános és kellemes szórakozási helyül szolgáljanak. "

168 Darányi Ignác a Földművelési Minisztérium alá tartozó hatóságokat kötelezte az emlékhelyek létesítésére. Kiemelt szerepe volt az államerdészetnek a terv megvalósításában, nemcsak facsemeték megtermelésével és kiutalásával, hanem jelentős faültetésekkel, illetve a már meglévő erdőkben a királyné emlékére részek kijelölésével. Sok erdész szolgálati lakása környékét telepítette be Erzsébet-fákkal, s ez a királyné emlékének felidézésére késztette őt magát és munkatársait is. Kiemelkedő továbbá a vasútállomások és a vasúti őrházak mellett létesített telepek jelentősége, illetve a ménesparancsnokságok, dohánybeváltó hivatalok, a honvédség, számos állami hivatal és gazdasági egység részvétele a telepítésekben.

1 9 A kultikus szerep betöltése szempontjából a legjelentősebbek a települések belterületén vagy a környékén megvalósított Erzsébet-parkok, illetve a már korábban kialakított ligetek átnevezése,

170 amelyek központi fekvésük által jobban szem előtt 164 Erzsébet királyné emlékfái. Bp, Pallas, 1899. 6. old. les Vasárnapi Újság 1898. november 27. 834. old. 166 Jász-Alsó-Szt.-György község kérvénye a földművelési miniszternek, Darányi Ignácnak. MOL K184 1899-1/a-319 (76194-1899) fol. 6-11. old. 167 Dauner Márton: Az erdészeti hatóságok szerepe az Erzsébet-ligetek létesítésében és fenntartásában. In: Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján, szerk.: Krassay László. Gödöllő, 1998. 31-35. old. 168 A Kert 1899. december 15. 24. sz. 804. old. 169 Oroszi Sándor: Erzsébet-ligetek és -emlékfák Magyarországon. In: Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján. szerk.: Krassay László. Gödöllő, 1998. 25-29. old. 170 Ezt a módszert alkalmazták Liptószentmiklóson MOL K 184.1899-1/a-319 (71043-1899) fol. 63-65, Illetve így kapta a nevét a soproni Erzsébet-park is. Közli: Varga Gábor: Egy ódon város Erzsébet-kertje. In: Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján. szerk.: Krassay László. Gödöllő, 1998. 51. old.