Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

Rákóczi-kultusz felerősödésével, illetve feléledésével más személyekre kerül a hangsúly a nemzeti pantheonban. Az intézményesedés korának tekinthető még a két világháború közötti időszak is: a királyné mítosza továbbra is jelen van a köztudatban, emlékhelyeit gondozzák. Ekkor a kánonban leginkább a magyarok védője és a szeretett királyné szerepe lesz hangsúlyos. A bálványrombolás kora a 20. század második felében indult meg. Korábban megdönthetetlennek tűnő tekintélyének hiteltelenítésével személye az „eltávolítandók" kategóriába került, mint a Habsburg család tagja, illetve magas társadalmi pozícióval rendelkező személy. Megváltoztatták a köztérelnevezéseket, szobrait eltávolították, a magyar történelemben betöltött, korábban túlértékelt szerepe „feledésbe" merült. A demitizálódás során személyét igyekeznek kiragadni a legendákból és saját újszerű értelmezési keretbe helyezni, megváltoztatva a korábban sugallt Erzsébet-kép súlypontjait. Ebből a képből már nem a nemzet védangyala szerep, hanem a magyar történelem leghíresebb királynéja cím bontakozik ki. A szekularizálódás korában a rendezőelvvé a racionalitás válik. Megindulnak a kutatások, kiállítások nyílnak, ami az Osztrák-Magyar Monarchia történetének és jelentőségének újrafelfedezési folyamatába illeszkedik. A tudományos szemlélet természetéből adódóan szembekerül az újjáéledő kultikus magatartásformákkal. Neve ismét fogalommá válik, a boldog békekor szimbólumaként. A korát megelőző modern nőt hangsúlyozzák benne, aki szépségkultuszával, formák elleni lázadásával és önmegvalósítási törekvéseivel ismét különös népszerűséget szerzett magának, s ez maga után vonta nevének áruvá válását is. 130 A Rákóczi és a kuruc kor iránti figyelem felerősödését hozza, kultuszának ismételt emelkedésével, hamvainak hazahozatalára irányuló törekvésekkel. Lásd: Kincses Katalin Mária: Minden különös ceremónia nélkül. A Rákóczi-kultusz és a fejedelem hamvainak hazahozatala. In: Uő.: Kultusz és hagyomány. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulóján. Bp., Argumentum, 2004.132-177. old. 131 A társadalom egyes csoportjainak más megítélését jelzi például lebontott emlékművekről származó szobrainak gondos megőrzése.