Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

ékben segítségükre lesz a kapcsolatok javításában,

109 hiszen mindkét oldalról lényegében ez motiválja a kultusz életben tartását. A gyakran hangoztatott szólamok mögött valódi fájdalom érezhető, túl az ilyenkor megkívánt kötelező tiszteletadáson, mindezek alapján nem vonható kétségbe a társadalom rétegeiben megnyilvánuló őszinte gyász.

111 Márki így fogalmaz: „Nem byzantinizmus volt, inkább talán rajongás, a mi minden nagy eszmét kísérni szokott, hogy az ország a szó legnemesebb értelmében mély gyászba öltözött. Ezt a gyászt esak a Széchenyi, Deák és Kossuth elhunytán érzett fájdalommal lehetett összemérni." 112 A kultikus közbeszédben a legfőbb problémát a királyné végső nyughelye jelenti a kapucinusok kriptájában. Magyar hívei szerint haza kellene hozni Magyarországra, ami az általuk kialakított képben a királyné vágyaival is egybecseng: „ Rosszul osztozkoeló atyafiak elviszik őt tőlünk. Petéiig a nag' halottakon eeletig is úgy osztoztunk meg, hogy övéik voltak a nagy hatalmas hódító császárok, a mieink a csöneles tűrő mártírok. Miért nem álljuk most is a kötést? Pedig csak itt pihenhetne meg igazéin az ő szentelt fájdalma: itt a szentelt fájdalom hazájában. " 113 A temetésbe és a gyászba természetesen a két birodalmi fél „megszokott" politikai ellentétei vegyültek. A magyarok az 1898. szeptember 17-ei bécsi temetés során több dolgot is sérelmezetek, mert az szerintük a magyar állam tekintélyének szándékos megsértésén alapult. Ennek fő eleme az esemény osztrák színezetének hangsúlyozása, amit tovább fokozott, hogy a ravatalra eredetileg Erzsébet címere alá csak az Ausztria császárnéja feliratot helyeztek el, melyet magyar tiltakozásra kibővítettek Magyarország királynéja címmel is.

114 Továbbá a magyar országgyűlés küldöttségének nem jutott megfelelő hely,

115 amiben szintén szándékoltságot véltek felfedezni. Ráadásul a gyászmenet elvonulása érdekében háttérbe szorították őket, ami természetesen politikai bonyodalmakkal járt.

116 Megbántottságuk végigkövethető a sajtóban: „A bécsi hivatalos és nem hivatalos körök a gyásznak legutóbbi napjai alatt is minden módon - ha másként non lehetett, apró tüszurásokkal - megmutatták, hog' a 109 „Azon megmérhetetlen gyász közepette, melyet Nekem és Házamnak Istenben boldogult nőm, Erzsébet császárné és királyné Ő Felsége elhunyta okozott, népeimnek szeretete és részvéte, valamint a megdicsőült iránti kegyelet megható és lélekemelő kifejezésre jutott. " Ferenc József levele Bánffy Dezső miniszterelnöknek, Schönbrunn 1898. szeptember 16. MOLK 26 13694-1898-XXXII-13318. fol. 248. no Ennek egy jellegzetes példája: „Erzsébet királyné, Magyarország Nagyasszonya, minden magyar szivének oltárképe, a hazaszeretet templomának legszebb ékessége, ez a népei lelkében örökké élő szentek szentje - nincs többé. " In: Kis Újság 1898. szeptember 12. 2. old. m Erre világítanak rá a miniszterelnökhöz címzett részvétnyilatkozatok is, melyeket ily módon szerettek volna az uralkodóhoz eljuttatni. MOL K 26 1898-XXX1I-13318 (13347.) 112 Márki Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja 1867-1898. Bp„ 1899.1 32. old. lu Magyarország 1898. szeptember 13.1. old. ni Magyarország 1898. szeptember 18. 4. old. us Már a termetes előtt felmerült magyar részről is, hogy a nagy számúnak ígérkező magyar résztvevőt nem tudják majd megfelelően elhelyezni. MOL K 26 17991-1898-XXXII-13318. fol. 473-476. 116 Magyarország 1898. szeptember 20. 5. old.