Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Erzsébet-mítosz
ló magyar törekvéseket. Ennek szemléletes példái az emlékmúzeum létrehozása vagy kitüntetettek sora, 95 akik tevékenyen részt vettek a királyné érdemeinek megörökítésében. Az uralkodó személyes okai mellett - a szeretett hitves emlékének megőrzése - a fő motivációt politikai érdekek jelentették. Ebből a szempontból a királynét övező magyarországi kultusz határozottan előnyösnek bizonyult, használhatóságát már a legelejétől felismerte. Erre világít rá egy 1866-ból való levele is, Erzsébethez: „ Utazz a gyerekekkel Budára, véelel olt ér el ekem kel. Tari sel féken e/z einher eket amennyire lehet, a többit majd meglátjuk. " Mindkét oldal reményeit és törekvéseit jól érzékelteti Mikszáth írása, megfogalmazva egyúttal a kultusz lényegét is: „Egy időben szemmel láthatólagkezeltek a bécsi Burgban felénk, magyarok felé hajlani. Őfelségéik gyakran jöttek ál Budára, Gödöllőre, s egyes nyilatkozataikban nem egyszer lett hangsúlyozva A4 agyarország iránti vonzalmuk, mit nuuelenkor nagyon becsült a nemzet, lelkesedésregyulladt a király és királyné iránit. Azon vérmes remény hevítette a hiszékenyebbeket, hogy immár elérkeztek a magyarság várva vár/ napjai, s a birodalom súlypontja Magyarországra fog helyeztetni át. Ez minél annak a preludiuma. S ez, mert elég plauzibis volt, hogy higgyék, naggyá, szeretetté tette Ferenc Józsefet Magyarországon. Palotában, kunyhóban hő jobbágyi szívek dobogtak ér/e. A szeretet, mely eleinte csak felséges asszonyunkat illette, olyan naggyá nőtte ki magát, hogy egészen be/akarta a királyt is, még a családját is. " 97 Luccheni 98 szeptember 10-én Géniben elkövetett merényletének híre még aznap este elterjedt Magyarországon, hivatalosan Agenor Goluchowski közös külügyminiszter értesítette Bánffy Dezső miniszterelnököt. 100 A közvéleményt egységbe kovácsolta a merénylet híre, és az ezzel kapcsolatos értetlenség és döbbenet, mely a tettet kíséri. E jelenségre hívja fel a figyelmet cikkében Szüry Dénes 101 is: „En értem a f anal izmust és értem, ha valaki kést foga politikai 95 Ferenc József Erzsébet emlékére 1898. szeptember 17-én női érdemrendet alapított Erzsébet-Rend néven, melyet a nők különböző hivatási körükben vagy pedig a vallás, emberszeretet és jótékonyság területén kifejtett tevékenységükért nyerhettek el. Lásd: Pandula Attila: Női rendjelek az Osztrák-Magyar Monarchiában. \n: A numizmatika és a társadalomtudományok IV. szerk.: Torbágyi Melinda. Bp, Argumentum, 2002. 207-225. old. se Ferenc József levele Erzsébethez [1866 nyara] Idézi: Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Bp, Révai, 1935.128. old. 97 Mikszáth Kálmán: Cseh földön a király, In: Uő.: Cikkekés karcolatok. Bp, Akadémiai, 1960. IX. köt. 93-94. 98 Luigi Luccheni (1873-1910) olasz anarchista, Erzsébet királyné meggyilkolásáért 1898. november 10-én tartott perben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. 1910. október 19-én öngyilkosságot követett el. A merénylet és a temetés részletesebb feldolgozásához lásd: Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen. Bp, Helikon, 1985. 99 A merénylet részleteit a királynét kísérő magyar udvarhölgy emlékiratából ismerjük. Lásd: Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében. Bp, Szent-lstván-Társulat, 1909. 239-250. old. 100 Magyar Országos Levéltár Miniszterelnökségi Levéltár (továbbiakban MOL K 26) K 26 1898—XXXII-13318. fol. 3-4. (magyar fordításban Budapesti Közlöny 1898. szeptember 11. Nr. 208. 1. old.) un A Vasárnapi Újság külföldi tudósítója.
