Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

rályné magyarszeretetérc. Ebben öndicsőítő szólamok is helyet kaptak: „Mert hál tagadhatatlan, hogy ennek ei mi monarchiánknak polyglott elemei között mégis csak mi hozzánk húzóit az őrokonszenve és lelke leginkább. Nyilvánvaló jele ennek az, hogy mindig magyarok voltak környezői." Erzsébetet valószínűleg az motiválhatta, hogy a korábbi évek rossz tapasztalatainak tanulságaként igyekezett magának egy olyan udvari környezet kialakítani, mely nem az anyósa, illetve az udvar befolyása alatt áll, hanem „hívei" alkotják, s ebbe belejátszott az a törekvése is, hogy az udvart megbotránkoztassa. Erről számol be maga is egy levelében: „meghasonlás van az udvarnál, magyar irányom miatt. " 83 Megvilágítja e helyzetet a következő életkép is. Erzsébet az ischli plébániatemplomban misét mondatott 1869-ben augusztus 20-án: „Ezen kis ünnepségen senki más nem vett részt a csatáidból mint elle seule el ses fidèles ő a maga híveivel. Az ischliek ezt roppant mulatságosnak találták, különösen, hogy ő felsége sem vasárnap, sem ünnepnap nem szokott templomba menni. "

84 Magyarországon ő a csendes visszavonulást szerette, erre utal több sokat idézett levelében is: ,,/// olyan nyugodtan él az ember, rokonok és szekatúrák nélkül, ezzel szemben ott

03 vau az egész császári család. Olyan [esztelenül élek itt, akárcsak a viel éken, egyedül'járiiű'tok-kelhetek, kocsizhatom. "

86 E sorok továbbá arra is bizonyítékul szolgálnak, hogy a magyarokkal való kapcsolatában személyes kényelme volt az egyik meghatározó szempont. Ezt a jelenséget a magyarok a látni kívánt kép szellemében, a maguk vágyott ábrándjaiknak megfelelően s eltúlozva a magyarság és hazája iránti végtelen szeretetként értelmezték, a királyné igazi otthonának kiáltva ki Magyarországot. A kérdés egy őszintébb megfogalmazása: „Igen, feltalálta azt, amire vágyott: a csendet, tiszta levegőt, erdőt, virágot s ami fő, oly népet, mely őt magányos sétáiban nem zavarta. "

87 A királyné a nyolcvanas évek végétől egyre kevesebbet tartózkodott Magyarországon,

8 érdeklődése teljesen az antikvitás felé fordult, ennek hatására hitvédelemtana kidolgozta a magyar vágyaknak megfelelő magyarázatát - a betegségét és a fájdalmas emlékekét: „Távol volt tőlünk, nem mintha nem szerelne köztünk tartózkodni, hanem mert csaláeJi körülményei és egészsége ápolásának eretekéi más helyeken való ulőzésl teltek rá nézve szükségessé." 89 Halála után ez még hangsúlyosabban fogalmazódik meg: „Oh nem, nem azedt került évek óta minket, mintha már nem szeretett volna - riadva tiltakozunk e gondolat ellen 82 Vasárnapi Újság 1898. szeptember 25. 678. old. 83 Erzsébet királyné levele Ferenczy Idához 1869. július 19. In: Kedves Idám! Leveleskönyv, szerk.: Tolnayné Kiss Mária. Bp, Akadémiai, 1992. 50. old. sí Therese zu Fürstenberg tartománygrófnő levele. [1869. augusztus] Idézi: Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. Bp, Árkádia, 1988. 268. old. 85 Bécsben. 86 Erzsébet anyjához írott levele [1875. tavasza Buda] Idézi: Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Bp, Révai, 1935.233. old, sz Reesei Ede: Erzsébet királyné hazai turista útjai. Bp, Nagy, 1905.76. old. as 1890-es éveinek utazásaihoz lásd: „Sirály vagyok, sehová se való... " Útközben Erzsébet királynéval. szerk.: Tolnayné Kiss Mária. Bp, Argumentum, 1998. 89 Vasárnapi Újság 1897. október 10. 665. old.