Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

A tapasztalati ellenőrzést lehetetlenné tevő elemek túltengésével a „meggyőzés merőben lélektani hitelességét igyekeznek valamely tényleírásnak látszó, tie valójában metaforikus állítással sugallni", amely a szövegeket alapjában átlényegíti:

50 „Ha meggondolom, hogy ennyi szellem mellett, e/mely még a legnagyobb embernek is dieser elére válnék, annyi szív számára is marad hely, röviden csak eezl mondhatom, hogy a világon nincs több ilyen asszony, csak az bánt engem, hogy olye/n kevés embertudja, kicsoda ő. Szeretném, ha az egész világ tudná és úgy csodálná őt, mini ahogy egy ilyen ritka egyéniség megérdemelné. " 1 A kultikus beállítódás révén a királyné tökéletességébe vetett hitük akkor is megjelenik, ha ezzel ellentétes tényekkel találkoznak. Az ellentmondás feloldására megfelelő gondolattársításokra volt szükség, vagy nem vettek tudomást e zavaró tényezőkről és egyszerűen csak elsiklanak felet52 tük. Erzsébet esetében a legnagyobb ellentmondások a neki tulajdonított főbb erényekben rejlenek, hiszen ő mint a legjobb anya jelenik meg, miközben tudjuk, hogy nem foglakozott igazán gyermekei nevelésével, kivéve legkisebb lányát, Mária Valériát. A legjobb asszony képben is több ellentmondás feszül, mivel e magas társadalmi állásából következő feladatait nem volt hajlandó ellátni. A katolikus egyház is felkarolja személyét, miközben közismer50 Dávidházi Péter: Egy irodalmi kultusz működése. In: Valóság 1987. 12. sz. 62-64. old. 51 Andrássy Gyula levele Nopcsa Ferencnek, a királyné udvarmesterének. 1890. augusztus 6. Idézi: Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Bp., Révai, 1935. 378-379. old. 52 Dávidházi Péter: Egy irodalmi kultusz működése. In: Valóság 1987. 12. sz. 58-62. old. ten antiklerikális volt, és a vallásról egészen sajátos elképzelései voltak. Kultuszának hitvédelemtana a személyében megmutatkozó „hibák" gondos eltüntetésén fáradozik, gyakran azonban nem tudja feloldani az Erzsébet megfejhetetlen varázsából és ennek megindokolhatatlanságából adódó ellentmondásokat. E probléma jelenik meg udvarhölgye, Festetics Mária leírásában is: „A királyné számomra könyv, amelyei sohasem tudunk kiolvasni s minél inkább elmerülünk benne, annál vonzóbbnak bizonyul " °

3 Konvenciót teremtve rögzült a királyné ideálképe, melyhez hozzákapcsolódtak attribútumai is. Erre utalnak Jókai szavai: „Nem a királynéi látjuk benne, nem az asszonyt, hanem országunk géniuszát. - így vélekedik minden magyar ember. Ez a közfelfogás, szerved semmiesetre sem lehet hízelgésrőlszó." 54 Ezzel párhuzamosan igyekeztek elfedni a benne található politikumot: „ez a politika nem volt eszköz sem a dynasztia, sem a nemzet kezében. Gondolni sem lehelell ilyesmire. Ereje éppen ebben rejlett és abban, hogy nem is tarlót Iák egyébnek igaz szeretelnél melyei afeleség tanúsít fér/e. a fejedelemasszony a nemzet iráni, melynek boldogságéi ecz uralkodó család boldogsága is. S Magyarországon Erzsébet boldogsága teremtette meg ismét a szabadságot, melyei a nagy elhatározások idejében a bátorság egymaga ki nem kiizdhetett. A kialakulás körülményeit vizsgálva folyamatosan a lovagiasságra, a szép nő 53 Részlet Festetics Mária naplójából. [1879. április] Idézi: Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Bp, Révai, 1935. 263. old. 5i Részlet Jókai Mór beszédéből. Idézi: Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Bp, Révai, 1935.166. old. 55 Márki Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja 1867-1898. Bp„ 1899. 8. old.