Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Utószó
Utószó M unkám első fejezetében arra kerestem a választ, az egész dolgozat éttelmezési keretét adva, bog)' utóbb hogyan vélekedtek, milyen magyarázatokat dolgoztak ki a kultusz kialakulásáról, illetve a királyné és a magyarok különleges kapcsolatáról. Párhuzamosan áttekintettem Erzsébet azon gesztusait, amelyeket a magyar mitológia átértelmezett a vágyott kép tükrében. Megállapítható, hogy életének mely elemeit hagyták ki, illetve mely részeknek adtak különös hangsúlyt. A rendezőelv természetesen a magyar mitikus szempontrendszer volt, melyből a sajátosan magyar értelmezés révén kibontakozott Erzsébet magyar mítosza. A formai sajátosságok és viselkedésmódok vizsgálata során azt elemeztem, hogy az érdekeltek hogyan használták fel e lehetőséget saját identitásuk és legitimitásuk megerősítéséte, azaz a kiegyezés és az uralkodó elfogadtatására, például úgy, hogy a királyné személyével kapcsolatban gyakran hangsúlyozták a liberalizmust, a szabadságszeretetet és a '48-asságot. A fő hangsúlyt az Erzsébet által megtestesített eszmények, mint a legjobb anya, a magyar királyné és asszony ideálképe jelentették, míg másodlagos helyre szorult egyéni sorsa, illetve tettei, melyek közül a nemzeti emlékezetnek nem tetsző mozzanatokról nem vesznek tudomást, illetve a valósággal ellentétben álló magyarázatokkal oszlatják el kételyeiket. Erzsébet jelképpé válása alkalmasnak mutatkozott a nemzeti tudat feszültségeinek oldására, hitet nyújtva abban, hogy az uralkodó mellett képviseli a magyar érdekeket. A királynénak tulajdonított eszmékben lényegében a társadalom egésze megtalálhatta a neki tetsző elemeket. Ezek a törekvések olyannyira hatásosnak bizonyultak, hogy még ma is nehéz az esetleges legendás elemeket kiszűrni Erzsébet életéből, hiszen ezek a magyar hagyomány szerves részét képezik. A további részekben arra helyeztem a hangsúlyt, hogy e mítosz milyen módon tudott megjelenni emlékezetének helycin, mennyire voltak alkalmasak az adott formák kultuszának ápolására. így képet kaphatunk a korabeli propaganda eszköztáráról is. Az Erzsébet királyné magyarországi kul-