Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Megemlékezési szertartások
házban a képviselőház elnökének indítványára hozott döntés értelmében az elnök vagy a kormányfő útján nyújtottak át a királynénak üdvözletüket, majd ezt követően jelentést tettek az országgyűlésének a fogadtatásáról. E gyakorlat kialakítását segítette, hogy a királyné magyarországi jelenléte során, 1868-1887 között 18 alkalommal tartózkodott a névnapján Gödöllőn. 1869-től használták a későbbi hagyományossá váló ünnepi elemeket: „ VoltfáklyásmenetSzerénáddal, kivilágítás, sa városháza előtt népünnep. Ezóta vált szokásossá [...] hogy Erzsébet királynénak tiszteletére minden göeJöllői, szegény, gazdag egyaránt kivilágítja lakásának eddakait. " 570 A királyné halálát követően az ünnepségek rituáléja már a kezdeti időszakban kialakul, a későbbiekben már nem mutat fejlődést. A rítusokat a kánonban rögzített módon hajtották végre, ez pedig biztosította állandóságukat is. A királyné emlékének megünnepléséhez politikai érdekek fűződtek (a dolog természetéből adódóan), ám ennek elemei a beszédekben direkt módon nem jelentek meg. A hatalom továbbra is megünnepelte a királyné névnapját, s a hivatalos ünnepség színhelye ettől kezdődően a Mátyás-templom lett. 571 A korszak rövidsége miatt nem tudunk periódusokat megállapítani az ünneplés folyamatában. A rendelkezésére álló forrásokból nem rekonstruálható pontosan a politikai hatalom szerepe, illetve megjelenésének módozatai az ünnepségeken, annyi azonban megállapítható, hogy mindvégig kiemelt szerepet tulajdonítottak Erzsébet személyének. A Mátyás-templomban megrendezett hivatalos ünnepségén mindig nagy számban képviseltette magát a politikai elit. Egyes válságos helyzetekben nem jelent meg a miniszterelnök, és csak egy-egy miniszter képviselte a kormányt. Az Erzsébet-napi ünnepség azonban egyre veszít jelentőségéből, végül a katolikus egyház és az oktatási intézmények ünnepe lesz, továbbá azon szervek emlékeznek meg róla, melyek Erzsébet nevét viselik. Szent Erzsébettel kapcsolatban is kimutatható a folyamat, melynek során a királyné szerepe háttérbe szorul, és Arpádházi Szent Erzsébetnek egyre nagyobb szerepe lesz, különösen 1907-től, születésének 700-ik évfordulójától. A templomi megemlékezésekben már az ő személye válik központivá, s rajta keresztül megemlékeztek a tragikus sorsú királynéról is. 573 A kultusz ünnepi megnyilvánulásaiban a merénylet évfordulója válik jelentősebbé, 569 Részlet Márki Sándor 1898. november 19-én a kolozsvári egyetem közgyűlésén tartott beszédéből. In: Uő.: Erzsébet királyné. Emlékbeszéd. Kolozsvár, Ajtai K. Albert, 1898. 21. old. 570 Ripka Ferenc: Erzsébet királyné Gödöllőn 1867-1897. Emlékkönyv a gödöllői Erzsébet szobor leleplezési ünnepére. Bp., 1901. 20. old. 571 Erzsébet életében az országos istentisztelet helyszíne folyamatosan változott (pl.: budai helyőrségi templom). 572 Ilyen eset volt például 1904. november 19. is, mikor a kitörő válság révén a megemlékezés magától értedődően kevés jelentőséget kap. 573 Pesti Hirlap 1907. november 19. 9. old.
