Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

tudó Magyarország mennyi gondol okoz fejedelmi urának, mennyire bénítja uralkodó tevékenységét s mennyire bántja a lelkét, belát ta, hogy az asszonyi szeretetnek is lehet itt szerepe. S később is a magyar nemzethez való szíves viszonyának ápolása nem volt éjjele hivatalos, szerepszerű népszerűség-keresés, a milyenre a politika kényszere nem egyszer rászorítja a bíborban születetteket is, hanem őszinte, közvetlen rokonszenven alapult s őszinte közvetlen formákban is nyilvánult. " 3 A figyelmet erről elterelendő, főként Erzsébet asszonyi mivolta kerül érdeklődésük középpontjába. A kultusz társadalmi hatása szerep- és értékválasztásain keresztül nyilvánult meg. A politikai elit és a társadalom számára is megfelelő megoldások közötti ellentétek áthidalására Erzsébet életéből a megfelelő részek átértelmezésével a közös vagy épp ellentmondó igényeket kielégítő elemeket emelték be a kánonba. A legfontosabb gondolattársítások már az 1860-as években megjelentek, és gyakran a pontos dátum ismerete nélkül nem is határozható meg koruk, hiszen később sem mutatnak lényegesebb módosulásokat. Az Erzsébet-kultusz korszakhatáraiban

24 a beavatás korát az ötvenes évek vége és a hatvanas évek közepe közti időszakjelenti, gyakorlatilag a koronázásig, melyet a haláláig tartó mitizálódás kora követ. Emlékének törvénybe iktatása jelzi az intézményesülés korának kezdetét, s ez a szakasz tart egészen a 20. század közepéig, természetesen az első világháborút követően bizonyos módosulásokkal. Végül a 20. század második felében a bálványrombolás, demitizálódás és szekularizálás korszakai következnek, amelyek azonban már nem tartoznak szorosan vizsgálatom körébe. Erzsébet kultuszának kezdetét nehéz meghatározni teljes bizonyossággal, mivel ezt egészen az eljegyzésig tolják ki a visszaemlékezések és a kultikus tudat. Ebből következne, hogy Erzsébetnek már ekkor voltak olyan politikai szimpátiái, amelyek későbbi eseményeket is meghatároztak. Ezt vizsgálva megemlíthetjük, hogy jegyessége idején a birodalom történetére vonatkozó tanulmányait a magyar Mailáth János vezette, aminek később Magyarországon nagy jelentőséget tulajdonítottak, de fontosabb lehetne ennél a köztársasági államberendezkedés iránt már ekkor megfogalmazódó „lelkesedése". A leendő királyné személyiségének fő jegyei korán megmutatkoztak, így a lázadás szellemisége és a korlátokat elutasító „szabadság" szeretete, mely jellemvonásaiban később magyar analógiákat véltek felfedezni Magyarországon. Noha az esküvőt (1854. április 24.) kedvezmények sora követte, melyet a későbbiekben is az örvendetes családi események alkalmával politikai engedményekés pénzsegélyek kísértek, az uralkodó részéről tanúsított „megkülönböztető" figyelem ek23 Vasárnapi Újság 1 907. október 6. 793-794. old. 24 A jelenség alakulásának bemutatására Dávidházi Péter egy kultusztörténeti korszakolást dolgozott ki, melyet felhasználtam a megfelelő keretbe helyezés biztosítására. Lásd: Dávidházi Péter: Három alapelv az irodalmi kultusz vizsgálatához. In: Lilteratura 1989. 3-4. sz. 380. old.