Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Templomok
Ictve a személyere való utalások, így a főkapu két oldalán, baldachin alatt helyezték el a királyi pár védőszentjeit. Hermann Klotz Erzsébet királynét 528 a magyarországi kedvelt gyakorlattól eltérően nem koronázási jelvényeivel, hanem egy másik jellemző attribútumával, a legyezővel ábrázolja. Egyszerűséget és finomságot megörökítő egészalakos szobra a kultusz egyik kedvelt szólamát idézi: „Kivételes nő minden tekintetben, minők, trónon vagy nem trónon, mindig feltemnek a világban s számot tesznek e/z emberek figyelmében. " j29 Alkotását a templom főbejárata mellett, a jobboldali kápolnában állították fel, 530 falára fehér márványtáblát helyezve el: „Erzsébet királynénak, feledhetetlen kegyes úrnőjüknek örök hálájuk és legmélyebb hódolatuk jeléül báró Nopcsa Ferenc, gróf Festetics Mária, Ferenczy Ida". 531 A Róth Miksa tervei alapján készült üvegablakok egyikén Árpádházi Szent Erzsébet alakját idézték meg. Ferenc József adománya Seenger Béla alkotása, a templom különleges célját ellátandó nagyméretű achitetektonikus, baldachinos oltárt. 5 2 Az épületnek a királyné kultuszában betöltendő főfeladatát már a halála évében megfoga 1 m a z t á k : „... a magyal • nemzetnek ismeretes!...] & dicsőült királyné emléke iránt táplált 528 1904-ben javaslatot terjesztettek be a Miniszterelnökségre Fadrusz János az első Erzsébet szobor pályázatra benyújtott pályaművének nagyobb méretben való elhelyezéséről a templomban. MOL K 26.1910—XXXIII.—392. (28 60-1904-XXXII-200.) fol. 237-239. 529 Vasárnapi Újság 1882. május 7.291. old. 530 Horváth MMós: A történeti templomépítészet Budapesten. Bp., 1946. 42. old. 531 Egyházi Közlöny 1908. szeptember 11. Nr. 37. 575. old. őszinte kegyeletét, biztosra vehető az, hogy a templom e/z idők folyamán az ország legnagyobb búcsújáró temploma lesz... ". 533 A nemzeti emlékezetben e neki szánt szerepet azonban nem tölthette be. E két templom története kiválóan mutatja, hogy a kultusz intézményesült korszakában az Erzsébet emlékének ébrentartására hivatkozó gyűjtés a társadalom támogatásával elősegítette a tervek megvalósulását, azonban a felhívásokban megfogalmazott, a kultuszban önmaguk által determinált szakrális funkciókat, az Erzsébet-tisztelet „zarándoktemploma" szerepkört nem tudták ellátni. Szakrális szerepet csak annyiban töltöttek be, mint az összes többi imaház, melyben Erzsébet királyné lelki üdvéért megemlékező gyászistentiszteleteket tartottak. A kultusz szempontjából kiemelkedő szerepe egy templomnak, a Mátyás-templomnak volt. Gyűjteményében több Erzsébet királynéhoz kapcsolódó ereklyetárgyat őriztek, továbbá a hivatalos megemlékezések egyik kiemelt helyszíneként fontos szakrális szerephez jutott. A királyné szimbólumai, a személyére való utalások már életében, a Schulek Frigyes-féle átépítés során előtérbe kerültek, 53 ' 1 ekkor kapott a 532 Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített marosban. Bp., 2003. 30. old. 533 Szabó M. Ferenc indítványa. BFL IV. 1403. a 1899. szeptember 20. 1165 sz. 383. old. 534 A templom Monarchiában betöltött szerepének alakuláshoz és a felújításához lásd: Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma. A nemzeti iskola formálói: a politika és tudomány. In: Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1996. XXV. köt. 173-218. old.
