Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Külföldi emlékhelyek

Síremlék felállításának kezdeményezése klasszikus kultikus esemény, hiszen az zarándokhellyé válhat. Sajnos a bécsi kriptában elhelyezett Zala-féle emlékmű

488 esetében ennek a szerepnek a feltárása még további kutatásokat igényel, mivel a sajtóból a kripta látogathatóságáról egymásnak ellentmondó hírek szerepelnek, így nem rekonstruálható, hogy kik juthattak be a kriptába. Általában a királyné emlékéhez köthető évfordulókon a közönség elborította tisztelete jeléül a kriptát virággal, a rangosabbak természetesen lehetőség szerint felkeresték, illetve megemlékezésük bizonyítására koszorúkat küldtek. Szimbolikus jelentőségű továbbá az is, hogy a magyar nemzet királyné iránti szeretetét és elvesztésén érzett fájdalmát megfogalmazó mű helyét 1916 novemberében Ferenc József koporsója foglalta el a kriptaban.

489 A közönség érdeklődéssel figyelte a külföldön átadott Erzsébet-emlékmüvek sor- • 490 • ~\ • ' í « • ' I sat is, amiről a sajtó mindvégig részletesen tájékoztatta olvasóit. Megfigyelhető az állandó összehasonlítás főleg a birodalom nyugati felével, illetve versengés a királyné szeretetében, természetesen hangsúlyozva a magyarok e szempontból is különleges kapcsolatát a királynéval, kikiáltva őket Erzsébet igazi „örökösének". Különlegessége miatt érdemes továbbá megemlíteni Hegedűs Sándorné felvetését, bog)' Korfu szigetét emeljék be a királynét Magyarországon övező kultusz emlékezetének helyei közé: „Meg vagyok győződve, hogy nincs magyar, kinek, ha e helyei látta, jel ne ébredne lelkében az az érzés, hogy el kell követni mindent arra, hogy e helyet megszerezzük! Óvjuk meg idegen kezektől és tartsuk fenn emléket ott a távolban; hadd lássa a világ, hog> a magyar haléival tudja szeretni és kegyelettel őrizni feledhetetlen királynéja emlékét! Vegye a nemzet kezébe a dolgot, tegyen lépéseket, míg nem késő és szerezze meg üdülőhelynek azok számáréi, a kik ei szellemi munkában kifáradva, testi-lelki pihenésre vágyakoznak s a kik most más eléli vidékeken keresnek gyógyulást. Hog' klímája arra való, mutatja boldogult királynénk kúrája. Kétségtelen, hogy az egész világ tisztelettel hajolna meg a magyar nemzet kegyelete előtt, a melylyelfelejthetetlen Erzsébet királyné emlékét jön tar tjei és néhány év múlva világhírű üdülőhely lenne az Achilleon. "

491 E nagyszabású elképzelés természetesen m eg va 1 ós u 1 a 11 a n m a ra d t. 488 Az emlékmű felállítására vonatkozó iratanyagot az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumban helyezték el 1910-ben, itt pusztult el Budapest ostromakor. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1910. évi állapotáról. Bp., Stephaneum, 1911. 489 Ma IV. Károly szobrával és a kriptaoltárral egy helyiségben található. Közli: Cennerne Wilhelmb Gizella: A képzőművészet szerepe Erzsébet királyné tiszteletének és kegyeletes emlékezetének ábrázolásában. In: Erzsébet a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában), szerk.: Cennerne Wilhelmb Gizella. Eisenstadt, Böchlau, 1991.175. old. 490 Sárosi Bella: Erzsébet-szobrok. In: Vasárnapi Újság 1907. november 24. 943-944. old. 491 Vasárnapi Újság 1903. május 17. 318. old.