Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

LÉDERER PÁL: Gondolatok a prostitúcióról a szexturizmus ürügyén

Igen, szeretem a romantikus vakációkat! Igen, két emberrel találkoztam, de az egyik tévedés volt... Azt hiszem, a nők... szóval, ha magad alatt vagy és a pasi rád mozdul, és neked sincs ellenedre, nagyon ritkán utasí­tod vissza 38 arra a következtetésre jut: ha a nőkben ilyesféle érzések kavarognak, akkor igazán nem érti, miért lenne ez „nyári romantiká­zás" helyett mocskos szexturizmus. Sze­rencsére az ellenlábas szerzők (akikről na­gyon is világosan látja, hogy nézeteik élet­veszélyesek a radikális feministák számára) eligazítják e kérdést illetően az olvasókat. Sokkal fontosabb a többi tanulmányok­nak arra a tanulságára fölfigyelnünk, hogy az a veszély, mellyel a Jeffreys-félék riogat­ják a polgárt, korántsem légből kapott. A férfi szexturista annyiban igenis tekinthető a női szexualitás minősített használójának, hogy - mint O'Connell Davidson és Sanchez Taylor fogalmaz - „ellenséges"maga­tartást tanúsít a női egyenrangúság az őt minden­napjaiban körülvevő társadalom által norma­ként kínált eszméjével szemben; megfosztot tnak és kisemmizettnek tekinti magát, hisz el­vették tőle felsőbbrendűsége legitimitá­sát; gyűlöli a vele egyenrangú s ezzel őt frusztráló nőket és a társadalmat. Szerzőpárosunkat kö­vetve elmondható ezekről a szexturisták­ról, hogy elkötelezett hívei azoknak az egyenlőtlenségeknek „melyek az osztály­helyzet, a társadalmi nemi szerepkészlet és a faji hovatartozás alapján konstruált Más­ság mentén strukturálódnak rendszerré"; a Harmadik Világba elvetődvén úgy jutnak a számukra kielégülést nyújtó szexuális él­ményekhez, hogy nem kell szankcióktól tartani[uk] (...) anél­kül sértheti [k] meg a szexuális életet szabá­lyozó társadalmi normákat, hogy annak tár­sadalmi pozíciój[uk]ra bármilyen hátrányos következménye lehetne; igazi, élő embere­ket saját maszturbációs fantáziái [k| meg­testesítőjévé fokozhatfnak] le 39 mindez pedig világosan tanúskodik arról, milyen eszelős gazdasági, szociális és politikai egyenlőtlen­ségek vannak a gazdag és szegény országok között. Az, hogy egy csomó nyugati ember kifejezetten kívánja is igy használni ezt a ha­talmat, jó mutatója lehet annak, milyen ko­moran baljós az emberi tetmészetnek és az emberi társas viszonyoknak az az uralkodó modellje, melyet társadalmaik kínálni képe­sek nekik. Ennyi tanulság sem kevés persze, s óhatat­lanul fölvetődik az a kérdés, milyen ten­denciákat erősít meg a szexturizmus a szexturistának a saját társadalmához való vi­szonyában, milyenné formálja eljátszott szerepeit, hogyan kapcsolja be őt magát a társadalmi viszonyok alakításába. Én sok­kal inkább ebben látom a szexturizmus ve­szélyeit. Nem kívánom kétségbe vonni, hogy a szexturista viselkedése kárt okoz a Harmadik Világnak, engem azonban (s re­mélem, nem esem ezzel magam is az orientalizmus bűnébe), inkább „otthon- tar­tózkodása" aggaszt, mert frusztráltságából fakadó világnézete - még ha otthon kény­telen is ügyelni arra, hogy szexuális viselke­38 Lásd számunkban a... oldalon. 39 Lásd számunkban a 70. oldalon. 40 Lásd számunkban a uo.

Next

/
Thumbnails
Contents