A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

BŰNÖK ÉS SZÁMOK - PERÉNYI ROLAND: A „figyelő, megelőző és felfedező" rendőrség

K-ig, illetve L-től Z-ig tárgyalja összesen 13 695 „rovott múltú" személyes adatait. A jegyzék forrásai között elsősorban az 1885-ben felállított, 1895-ben 50 931 sze­mélyt tartalmazó, 1896-ban további 6565 nyilvántartó lappal bővülő bűnügyi nyilván­tartót kell említeni. Névjegyzékünk nem teljesen előzmény nélküli, 1886-tól A buda­pesti magyar királyi államrendőrségnél nyilván­tartott rovott előéletű egyének betűsoros jegyzéke és rövid személyleírása címmel már jelent meg hasonló munka. 13 Hogy jelen esetben többről van szó, azt az 1896-os jelentés kö­vetkező sorai bizonyítják: „De még a székesfővárosi rendőrség ál­tal korábban kiadott hasonló célú jegyzéke­ivel se hasonlítható össze, mett ez nemcsak a budapesti rendőrség nyilvántartásának hasznavehető anyagát ölelte fel, hanem ezenfelül még 76 magyarországi ügyészség, fegyintézet és fogház figyelembe vehető anyagát és 74 külföldi fogháznak s 4 külföl­di rendőrhatóságnak hazánk s a kiállítás közbiztonságát érdekelhető adatait is." 14 A különböző helyekről származó infor­mációk megnehezítik a jegyzékben szerep­lő „rovott múltúak" pontos besorolását, hi­szen így nem tudjuk megállapítani, hogy kizárólag olyan bűnözők szerepelnek-e a listán, akik ténylegesen Budapesten „mű­ködtek", vagy csupán arról van szó, hogy a budapesti és országos rendezvényekre po­tenciálisan veszélyes elemeket akatták az összeállítók egybegyűjteni. i2 A szöveges névjegyzék mellett megjelent egy 685 „rovott múltú" fényképét tartalmazó album is. Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. III. Bp., 1897.183. old. A rendőrségi fényképezés történetéhez lásd Bogdán Melinda Az összesen 2000 példányban kiadott, minden fővárosi rendőrkapitányságnak, va­lamint a főbb vidéki rendőrkapitányságok­nak és csendőrőrsöknek megküldött, szigo­rúan hivatali használatra szánt munka ­„melyhez fogható kézikönyv Európa egyet­len tendőrhatóságának sincs" - törzsanya­gát azonban elsősorban a budapesti bűnügyi nyilvántartó (amely később az országos bűn­ügyi nyilvántartó alapja lett) személyi anya­ga képezhette. Ehhez jött kiegészítéskép­pen a külföldi - elsősorban a szomszédos országok, főképp Ausztria és Németotszág­bűnüldöző szerveinek megkérdezése, ame­lyek adatközlésükkel „kijelölték" az ünnep­ségeket veszélyeztető külföldi állampolgá­rokat. (Egyébként általában is elmondható, hogy a fővárosi rendőrségnek ekkoriban már kiterjedt kapcsolatai voltak más európai or­szágok rendőrhatóságaival, a nyomozásban is sokszor együttműködtek, a rendőrség ve­zetői pedig többször is jártak külföldön ta­pasztalatcsere céljából.) A három különböző forrás teljes jegyzé­ken belüli arányát nem tudtuk megállapí­tani. A névjegyzék bevezetőjének egyik mondata alapján mindössze annyit tudunk, hogy a csalók és sipisták adatai a budapesti nyilvántartóból származnak. Ez a csoport a jegyzék egészének néhány százalékát te­szi ki, így ez alapján nem vonhatók le messzemenő következtetések. A bűntett elkövetési helyét nem ismerve tehát meg kell elégednünk azzal a tágabb megfogal­tanulmányát jelen kötetben. i3 Czaga Viktória - Horváth J. András - Jancsó Éva ­Kollár Nóra - Rácz Lajos: I. m., 268. old. m A Budapest... 85. old. 15 UO. 16 Ld. 10-es számú lábjegyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents