A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
HÍREK ES RÉMHÍREK - VÖRÖS BOLDIZSÁR: „Szamuelli repülőgépen Oroszországba szökött"
meg már a Tanácsok Országos Gyűlésének június 21 -ci ülésén tartott beszédében Böhm Vilmos is: „Ez a témhirterjesztésnek egy kitűnő talaja, ha az ember nem kap kézhez újságot." ) A különböző társadalmi csoportoknál az álhírterjesztés politikai, lélektani okait részletesen tárgyalta a Vörös Újság július 6-ai számának „A burzsoázia osztályharca" című cikke. E szerint „Az osztályöntudatra nem ébredt tömegek vakságukban fegyvertársaivá válnak a burzsoáziának egy időre, de a direkt harcon kivül az indirekt hatcot is lehetővé teszik a burzsoázia számára. A kispolgári és proletártömegek fel nem világosodottsága teszi lehetségessé a burzsoázia egyik bevált harci eszközét, a rémhírterjesztést is. A burzsoázia részben szántszándékkal kohol rémhíreket, részben abból a pszichológiai okból, - mint a közmondás mondja -: éhes disznó makkal álmodik. Amit szeretne, azt valóságnak, már megvalósultnak képzeli. Ezek a rémhirek azután tovább terjednek és egyesülnek a kispolgárság rémhíreivel. A kispolgárság, mint nem egységes osztály, amelynek nincsenek pontosan körülhatárolt céljai és osztályszempontjai, már más pszichológiai okból kifolyólag eszel ki rémhíreket. Mivel nincsenek egyenes céljai: makkerdei kevésbbé díszesek, mint a burzsoáziáé, ennélfogva sokkal szegényebbek a rémhírei is. Még mindig eléggé hatásosak azonban arra, hogy a burzsoázia koholmányaitól megduzzasztva, meghallgatásra és méltánylásra találjanak a proletariátus nem egészen öntudatos soraiban. [...] A proletariátus öntudatlan része [a szerző szerint: a többség!] [...1 nem tud beletötődni abba, hog)' megváltásához csak harcok áfán juthat el. Ez a tésze a proletariátusnak azt várta a diktatúrától, hogy egyik napról a másikra paradicsomi állapotokat fog tetemteni [...] Ez a kishitűség, ez az öntudatlanság, ez a gyávaság íz oka annak, hogy a burzsoázia harcában a rémhírterjesztés fegyvetének alkalmazásával sikereket, - ha nem is döntő sikereket - érhetei." 80 Az álhírek el len a hivatalos jellegű lapokban megjelentetett cikkek között figyelemre méltó csoportot képeznek azok az írások, amelyek a hamis hírek terjesztőinek, illetve terjesztésének nevetségessé tételével igyekeztek megakadályozni a jelenség érvényesülését. A Vörös Újság július 4-ei számának Egy-két rémhírért nem megyünk a szomszédba című írása a következőképpen figurázta ki az álhítterjesztőt és a hamis híreket (miközben a nevetségessé tett hírek közül : 11 ; i s források tanúsága szerint - legalább néhány, ez idő tájt, csakugyan fotgalomban volt 81 ): „A fáradságtól megkímél maga a szomszéd, aki annyira szives és ő jön át hozzánk. Házhoz szállít néhány rémhírt. Bezárja az ajtót és az ujját a szájára illeszti. De aztán senkinek ne szóljon - mondja — mert ugy igaz, ahogy élek. Most jövök a Nyugati pályaudvatról, azt hallottam, hogy angol katonák megszállják a Nyugatit. Angolt nem láttam, csak a pályaudvart, de már ebből is következtethető, hogy a hír igaz. 79 Ld. A Tanácsok Országos Gyűlésének (1919 június 14-1919 június 23) naplója, I. m., 196. old. -Vö. még általában Hankiss Elemér: Az információhiányról. Uő: Társadalmi csapdák. Diagnózisok. Magvető, Bp., 1985. 295-347. old.; Angelusz Róbert: I. m., 315-321. old. so A burzsoázia osztályharca. Vörös Újság, 1919. július 6. 2. old.
