A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

HÍREK ES RÉMHÍREK - VÖRÖS BOLDIZSÁR: „Szamuelli repülőgépen Oroszországba szökött"

amelyet a testület el is fogadott. Március 25-ei dátummal pedig megjelent a Forradalmi Kormányzótanács V. számú rendelete, amely szerint: „Aki oly híreket terjeszt, amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak, forradalmi tötvényszék elé állitható és súlyos büntetéssel sújtható. Ha az ilyen hirek terjesztése a közbiztonság megzavarásával járó mozgalmakat vagy más igen súlyos következményeket idéz elő, a forradalmi törvényszék halálbüntetést is kiszabhat. Nincs helye büntetés kiszabásának, ha a való tények tárgyilagos ismertetése a köznyugalom megzavarására irányuló célzat q nélkül történik." Amikor c rendelet megjelent a diktatúra hivatalos közlönye, a Tanácsköztársaság március 26-ai számában, nem volt semmiféle értelmező-magyatázó alcíme: vonatkozhatott tehát a „köznyugalom megzavarására alkalmas" hamis hírek terjesztőire, de e jogszabály alapján a „való tények" ismertetőit is felelősségre lehetett vonni, ha valaki úgy ítélte meg, hogy nem „tárgyilagosan" adták elő információikat, amelyek így alkalmasakká váltak a „köznyugalom megzavatásáta". Ám a további, hivatalosnak számító megjelentetéseknél a közreadók több esetben értelmező-magyarázó (al)címmel látták el e rendeletet. így az egyesült párt egyik napilapja, a Népszava március 26-ai számában „Hamis hírek ter2 Ld. A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919. Szerk., bev.: Imre Magda - Szűcs László. Akadémiai, Bp., 1986. 63. old. - Tanulmányomban a Forradalmi Kormányzótanács V. rendeletével összefüggésben az álhírek: a hamis hírek elterjedését és a hatalom ellenük folytatott küzdelmét vizsgálom. Elemzett forrásaim szerzői ugyanakkor e híreket gyakran rémhíreknek nevezték, de előfordult, hogy a pletyka vagy a híresztelés kifejezéseket alkalmazták rájuk. - Vö. még: Sarlós Béla: A Tanácsköztársaság jogrendszerének kialakulása. Közgazdasági és Jogi, Bp., 1969. 71. old. - Az álhírekről általában Id. pl. Ralph L. Rosnow-Gary Alan Fine: A híresztelés születése és halála. Café Bábel, 1993/3. 49-63. old.; Angelusz Róbert: Mondják, mert hallották. A híresztelés és a rémhír természetrajzához. Útközben. Tanulmányoka társadalomtudományok köréből Somlai Péter 60. születésnapjára. Szerk.: Pál Eszter. Új Mandátum, Bp., 2001. 315-333. old. :í A Forradalmi Kormányzótanács V. sz. rendelete. Tanácsköztársaság, 1919. március 26.1. old. Az Igazságügyi Népbiztosság által megjelentetett Proletárjog című folyóirat 1919. július 12 ei számának egyik cikke szerint „A proletárdiktatúra új rendeletei, a változott állami és társadalmi felfogásnak megfelelően, az új bűncselekmények egész kategóriáit teremtették meg. Az ellenforradalmi cselekmények és kijelentések (lázítás, izgatás) talán még párhuzamba vonhatók a mult rezsim megfelelő cselekményeivel, de például a rémhírterjesztés, eltekintve a háború alatti hamishír-terjesztésnek a "hadi érdek« elleni cselekményétől, a proletárdiktatúra által felszínre vetett, teljesen új bűncselekmény." Szirmay István: Adatok a budapesti forradalmi törvényszék működéséről. (1919. március 26—június 10.) Proletárjog, 1919. július 12. 80. old. Ld. még: Figyelmeztetés - Felhívás. A Budapesti Magyar Államrendőrség Hivatalos Lapja, 1919. március 30. 288. old. - A Tanácsköztársaság idején a különféle híreket gyűjtő társaság (ld. ehhez e tanulmány 21. jegyzetét) egyik tagjának a diktatúra bukása után készített feljegyzése szerint ,A Károlyi érában a rémhírek általában keletkeztek az általános bizonytalanság nyomása alatt. [...] Legnagyobb: az orosz betörés Bpestre. E korban azonban nem harapózhattak el a rémhírek mert a sajtó a legnagyobb mértékben működött." Ld. Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL) 721. f. 1. cs. 278. ő. e. 1.