A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón

lemczte. Nemcsak Lombroso szövegei hemzsegtek a feloldhatatlan ellentmon­dásoktól, de jóformán mindenki, aki étre a terepre merészkedett, elvesztette a fona­lat. Egytészt, mert etőteljes prekoncepciók hálójában vergődött, másrészt, mert a tu­dományos eredmények értékeléséhez nem állt rendelkezésre azaz értelmezési keret­rendszer, ami a 21. században nyilvánvaló. Távol álljon tőlem, hogy mentegessem Somló, Madzsar vagy Fülöp fenti futurista embetgyár-vízióit. (Hangsúlyozni kell, hogy eugenetikái eszméik a korban szélső­ségeseknek számítottak, és csak kevesen osztották ezeket az elképzeléseket). Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg ar­ról a tényről, bog)' ezek a képzelgések a szá­zadforduló lázálmai, amelyek jóval meg­előzték Hitlet valóra váltott borzalmas em­berkísérleteit. A megtisztított világról szőtt hagymázos fantáziálások idején az eu­rópai zsidóság az európai tátsadalmak in­tegráns része volt. Közhely, de igaz: más helyértéken kell kezelnünk a holokauszt előtt és a holokauszt után kiejtett szavakat. A radikális, „alkalmatlan egyedeket" ki­szűrő megoldások és a tudatosan diszharmo­nikus nyelv valójában félelmet leplez: a bű­nözéstől, általánosabban szólva a társadalmi degenerációtól való félelmet. A 19. század utolsó évtizedeiben a nemzetek közötti ve­89 Lásd például Robert Nye művét. Nye szerint a 19. században a francia orvosok a társadalmilag patologikus, tehát deviáns viselkedésformák között (tolvajlás, gyilkosság, alkoholizmus, prostitúció) biológiai kapcsolatot feltételeztek. Az orvostudomány, a fenti állítás alátámasztására szolgáló kutatások ugyanakkor széles társadalmi támogatást élveztek, aminek a szerző szerint elsősorban politikai okai voltak. A poroszok elleni vesztes háború után a francia közvélemény télkedés több európai országban belső hisz­tériát idézett elő. Egyre hangsúlyosabbá vált az „egészséges", ép egyedekből álló nemzet eszméje. A tudósok - gyakran a kormányok támogatását élvezve, állami finanszírozásból - különböző módszerekkel próbálták „ki­szűrni" a nemzet jövője szempontjából csökkent éttékű, tehát csekély szellemi ka­pacitással bitó vagy a társadalomra veszé­lyes, deviáns egyedeket. 8 '' A degenerációs paranoia Magyarorszá­gon is éreztette a hatását. Az elemzők úgy vélték, hogy a 19. század gyorsabb életrit­musa, a feszített tempójú civilizációs fejlő­dés, az anyagi jólét megteremtéseié tett tartós és megfeszített munka, az élvezeti szerek korábban soha nem tapasztalt mér­tékű elterjedése helyrehozhatatlan ideg­rendszeri változásokat idéz elő, amelyek nemzedékről nemzedékre öröklődve és egyre erőteljesebben fejtik ki káros hatásu­kat. Az elkorcsosulás szellemi és fizikai alakban egyaránt megmutatkozik, s követ­kezményei beláthatatlan rombolást idéz­nek elő.'' 0 A hanyatlás az élet minden terü­letén érezteti hatását, s végső soron a társa­dalom, a nemzet jövőjét veszélyezteti. Az apokaliptikus víziót megerősítették a - különösen a nagyvárosokban - vészjósló­an emelkedő kriminálstatisztikák. A riasz­tó mértékűvé vált bűnözés elsődlegesen a komolyan aggódott az ország geopolitikai helyzetének megőrzéséért. A hatalmi helyzet fenntartásának kulcsát az egészséges, a deviáns egyedektől megtisztított nemzetben látták. Nye, Robert: Crime, Madness, and Politics in Modern France: The Medical Concept of National Decline. Princeton University Press, Princeton, 1984. 90 Lásd például Csizmadia Alajos: I. m., 540. old.; Moravcsik Ernő Emil: A századvégi degenerátióról. Huszadik Század, 1900.1.13-31. old.

Next

/
Thumbnails
Contents