A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón
lemczte. Nemcsak Lombroso szövegei hemzsegtek a feloldhatatlan ellentmondásoktól, de jóformán mindenki, aki étre a terepre merészkedett, elvesztette a fonalat. Egytészt, mert etőteljes prekoncepciók hálójában vergődött, másrészt, mert a tudományos eredmények értékeléséhez nem állt rendelkezésre azaz értelmezési keretrendszer, ami a 21. században nyilvánvaló. Távol álljon tőlem, hogy mentegessem Somló, Madzsar vagy Fülöp fenti futurista embetgyár-vízióit. (Hangsúlyozni kell, hogy eugenetikái eszméik a korban szélsőségeseknek számítottak, és csak kevesen osztották ezeket az elképzeléseket). Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról a tényről, bog)' ezek a képzelgések a századforduló lázálmai, amelyek jóval megelőzték Hitlet valóra váltott borzalmas emberkísérleteit. A megtisztított világról szőtt hagymázos fantáziálások idején az európai zsidóság az európai tátsadalmak integráns része volt. Közhely, de igaz: más helyértéken kell kezelnünk a holokauszt előtt és a holokauszt után kiejtett szavakat. A radikális, „alkalmatlan egyedeket" kiszűrő megoldások és a tudatosan diszharmonikus nyelv valójában félelmet leplez: a bűnözéstől, általánosabban szólva a társadalmi degenerációtól való félelmet. A 19. század utolsó évtizedeiben a nemzetek közötti ve89 Lásd például Robert Nye művét. Nye szerint a 19. században a francia orvosok a társadalmilag patologikus, tehát deviáns viselkedésformák között (tolvajlás, gyilkosság, alkoholizmus, prostitúció) biológiai kapcsolatot feltételeztek. Az orvostudomány, a fenti állítás alátámasztására szolgáló kutatások ugyanakkor széles társadalmi támogatást élveztek, aminek a szerző szerint elsősorban politikai okai voltak. A poroszok elleni vesztes háború után a francia közvélemény télkedés több európai országban belső hisztériát idézett elő. Egyre hangsúlyosabbá vált az „egészséges", ép egyedekből álló nemzet eszméje. A tudósok - gyakran a kormányok támogatását élvezve, állami finanszírozásból - különböző módszerekkel próbálták „kiszűrni" a nemzet jövője szempontjából csökkent éttékű, tehát csekély szellemi kapacitással bitó vagy a társadalomra veszélyes, deviáns egyedeket. 8 '' A degenerációs paranoia Magyarországon is éreztette a hatását. Az elemzők úgy vélték, hogy a 19. század gyorsabb életritmusa, a feszített tempójú civilizációs fejlődés, az anyagi jólét megteremtéseié tett tartós és megfeszített munka, az élvezeti szerek korábban soha nem tapasztalt mértékű elterjedése helyrehozhatatlan idegrendszeri változásokat idéz elő, amelyek nemzedékről nemzedékre öröklődve és egyre erőteljesebben fejtik ki káros hatásukat. Az elkorcsosulás szellemi és fizikai alakban egyaránt megmutatkozik, s következményei beláthatatlan rombolást idéznek elő.'' 0 A hanyatlás az élet minden területén érezteti hatását, s végső soron a társadalom, a nemzet jövőjét veszélyezteti. Az apokaliptikus víziót megerősítették a - különösen a nagyvárosokban - vészjóslóan emelkedő kriminálstatisztikák. A riasztó mértékűvé vált bűnözés elsődlegesen a komolyan aggódott az ország geopolitikai helyzetének megőrzéséért. A hatalmi helyzet fenntartásának kulcsát az egészséges, a deviáns egyedektől megtisztított nemzetben látták. Nye, Robert: Crime, Madness, and Politics in Modern France: The Medical Concept of National Decline. Princeton University Press, Princeton, 1984. 90 Lásd például Csizmadia Alajos: I. m., 540. old.; Moravcsik Ernő Emil: A századvégi degenerátióról. Huszadik Század, 1900.1.13-31. old.
