A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón
nyos visszafejlődés észlelhető, rabja ösztöneinek, s a büntetés fenyegetése nem téríti el a bűntett elkövetésétől, mert: „Nem tudja combinatióba hozni a büntetés maiamat a bűncselekmény elkövetésének bonumával." 77 Pikier Gyula, a pozitivista jogbölcselet legtekintélyesebb magyarországi képviselője általánosságban foglal állást a szabad akarattal szemben. Több kiadást megért büntetőjogi monográfiájában amellett érvel, hogy a bűntettesnek egyszerűen nincs más választása, mint a tett elkövetése. 7H A pozitív kriminálantropológiai tanokat a magyar közönségnek bemutató dolgozatok több korabeli orvosi,jogi és társadalomtudományos folyóiratban felbukkantak, de külön szót kell ejteni a Huszadik Század-ról, amely a legkövetkezetesebben közvetítette a nemzetközi kutatási etedményeket, s emellett szélsőséges, a lombroziánus eszméket továbbfejlesztő javaslatokat-víziókat is publikált. /J A fent hivatkozott és idézett szerzők közül többen is a folyóirat szellemi köréhez tartoztak, s írásaikkal rendszeresen szerepeltek a lapban: például Balogh Jenő, Rónai Zoltán, Pikier Gyula, Vámbéry Rusztem és Somló Bódog. A „szociológia első magyar műhelyét" képviselő tudósok többsége a társadalmat a természethez hasonló, megfejthető, tudományosan azonosítható és leírható törvényszerűségeknek alávetett képződménynek tekintette, s a szociológia elsődleges feladatát e törvények kutatásában látta. Az önmagukat természettudósnak tekintő szociológusok meglehetősen nevetséges eszmék bűvkörébe kerültek. Egyet kell értenünk Litván György és Szűcs László megállapításával: „így történhetett, hogy kiváló elmék, nagyműveltségű tudósok éveken át komolyan vették a biológiai szemlélet paródiájának is beillő MérayHorváth Károly-féle organikus elméletet, amely egyszerű fiziológiai analógiák segítségével (a társadalom nem más, mint anyagcsere-egység, amelyben az embet a sejttel, a kultúra pedig a protoplazmával azonos) nemhogy fejlődési tendenciák, de néhány éven belül esedékes politikai fejlemények megjósolásáta is vállalkozott".™ Kevésbé nevezhető mulatságosnak az a tény, hogy a Huszadik Század a biológiai megoldások szélsőséges alkalmazását is felvállalta hasábjain, s a lombroziánus eszméket a legkonzekvensebben továbbgondolok, radikális nézeteket képviselők számára is fórumot biztosított. A folyóirat körül csoportosuló fiatal értelmiségiek egyik kiemelkedő alakja Somló Bódog volt, aki szociológiailag megalapozott jogfilozófiájában a századforduló jogászai között talán a legmarkánsabban képviselte a determinizmust. Bűnözésről vallott nézeteiben határozottan felismerhető a spenceri evolucionista szociológia és a szociáldarFayer László: I. m., 1.15. old. Pikier Gyula: A büntetőjog bölcselete. Grill Károly, Bp., 1910. A folyóiratról szóló tanulmányt és az abban megjelent tanulmányok válogatását lásd: Litván György - Szűcs László (szerk.): A szociológia első magyar műhelye. A Huszadik Század köre. I-II. Gondolat, Bp., 1 973. so Uo., 29-30. old. Lásd továbbá: Méray-Horváth Károly: Társadalomtudomány mint természettudomány. Athenaeum, Bp., 1912.
