A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón
mi is lenne az effajta kutatások voltaképpeni célja, de az értékelésekből eléggé egyértelműen kiderül. Az adatgyűjtés azt hivatott bizonyítani, hogy a Monarchia népei közül a magyarok rendelkeznek a legígéretesebb mutatókkal, így intellektuális képességek tekintetében a többi nemzetiség felett állnak. 43 Buzdításként ő maga is közöl a Bonctani Múzeumban található és a Nemzeti Múzeumból kölcsönzött, Kárpátmedencei leleteken végzett, illetve magyar akadémikusoktól gyűjtött mérési eredményeket. A számok tudományos igazsága megfellebbezhetetlen: koponyaméretek tekintetében a magyarok, majd őket követve a németek egyértelműen vezetnek, a szlovákok és a románok eredményei közepesnek mondhatók, míg a zsidók és a cigányok - különösen a vándor cigányok - szégyenletesen kicsiny fejszélességükkel és egyéb méreteikkel a sor végén kullognak. Lenhossék és segédei élő és holt koponyák tanulmányozásával jutottak erre az eredményre. A kissé nehezen követhető számsorokból úgy tűnik, hogy az adatok túlnyomó többségét az MTA tagjai szolgáltatták - Agai Adolf, Ballagi Mór, Csengery Antal, Eötvös Loránd, Fraknói Vilmos, Gyulai Pál, Horváth Mihály, Ipolyi Arnold és Székely Bertalan, hogy csak néhány nevet említsünk az illusztris névsorból. 44 Ami a tudományos programot illeti, kollégáihoz hasonlóan Lenhossék is nagy fantáziát látott a soknemzetiségű Magyarország lakosságának tüzetes kraniológiai tanulmányozásában, sőt, arra szólította fel tudóstársait, hogy az eddig elmulasztott méréseket sürgősen pótolják. 4 ' 1 Az eszmefuttatás legérdekesebb részei számunkra a bűnözőkre vonatkozó mérések és megállapítások. Lenhossék a saját gyűjteményében talált példányok alapján hasonlóságot vél felfedezni a gonosztevők és a ragadozó állatok homlokboltozata köEnnek a többször hangoztatott programnak a megvalósítását Lenhossék szerint az is indokolja, hogy a magyarokról készített külföldi felmérések torzítanak. Az anatómus felhívja a figyelmet August Weisbach osztrák kutató eredményeire, aki 29 magyar katona koponyáját vizsgálta. Közülük az egyiket, egy nyomott, alacsony homlokú (iatalember „neandervölgyire emlékeztető" fejét nevezte a magyar faj tipikus képviselőjének. Lenhossék József: Az anthropológiáról, mint a jelenkori műveltség nélkülözhetetlen kellékéről. Orvosi Hetilap, 22, 23, 25, 29. sz., 489-492, 51 1-513, 561-563, 627-630, 651-653. old. 91 MTA-tag adatait rögzítették Lenhossékék. Feljegyezték egyebek mellett a születési helyet, az életkort, a test és a fej hosszúságát, a koponya kerületét és szélességét, a homlok szélességét és a halánték szélességét. Lenhossék József: I. m., 1875.144-151. old. A bonenok Deák fejét is megmérte. Azt tapasztalta, hogy a haza bölcse nagy kerületű koponyája a makrokefálok csoportjába tartozik, ami egyébként, mint állítja, ritka a magyarok között. Egyéb tekintetben Deák a tőzsgyökeres magyar faj illusztris képviselője. Lenhossék József: Deák Ferenci koponyáján tett mérések és ezekből vett következtetések. MTA, Bp., 1876. 45 Hasonló felmérést végzett egy másik orvos, Lanfenauer Károly, aki vitatja osztrák kraniológusoknak a magyar népességre vonatkozó, meglehetősen kedvezőtlen eredményeit. Bebizonyítja, hogy a magyar nemzet közép agysúlya a szláv népekéhez képest jóval magasabb. Mérési adatait - ironikus módon - az Országos Tébolyda 1868-79 közötti boncolási jegyzőkönyveiből gyűjtötte. Lásd: Lanfenauer Károly: Az agy össz-súlya, tekintettel a magyar népre, a nemre, életkorra és elmekór-formákra. Orvosi Hetilap, 1880. 29. szám, 673-682. old.
