A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón

szakértőhöz, a legmegfelelőbb helyre ke­rültek. Az éttékes leletet az illavai fegyház főorvosa, Badik János küldte el kollégájá­nak az állomány gyarapítása, s természete­sen további elemzés céljából. Badik ugyan­olyan lelkesen érdeklődött a bűnözői haj­lam és a biológiai adottságok összefüggései iránt, mint Lenhossék. Számos, Illavában elhunyt bűnöző fejét ő maga is lelkiismere­tes búvárlatnak vetette alá, s a legérdeke­sebb példányokat, összesen 16 „progén", azaz az átlagostól eltérő, különös koponyát juttatott el a Bonctani Intézetbe az 1870—80-as években. Az autodidakta fej­anatómus kiegészítő adatokat mellékelt, kommentárokat fűzött az adományozott példányokhoz. Lenhossék így birtokába ju­tott a fegyencekre vonatkozó legfontosabb információknak, tudta a nevüket, életkoru­kat, nemzetiségüket, megismerhette az el­követett bűntényt, a bírói ítélet tartalmát és a bűnöző halálának időpontját. Badik úgy vélte, mindezen tészletek lényegesek lehetnek a tudományos összefüggések fel­tárásakor. Sőt, az évek során, amikor jobban elmélyedt a kraniometria tudományában, arra a következtetésre jutott, hog)' további szempontokat is számításba kell venni. Ezért kiegészítésképpen a bűnözők visel­kedésének legfőbb vonásait, lélektani jel­legzetességeiket is feljegyezte, s külön fi­gyelmet szentelt a faji vonások részletekbe menő leírásának. Az eredményeket tovább­ra is elküldte budapesti kollégájának. Rydel Ignác feje - belső részeivel egye­temben — 1882-ben érkezett meg a Len­hossék-gyűjteménybe. Sajnálatos módon 18 Lenhossék József: I. m. 19 A körülbelül 38-40 évesen elhunyt szerzetes koponyáját Bugát Pál adományozta a Badik túlságosan meleg időben adta postá­ra a küldeményt, így az öt napig tartó utazás során az egykori gyilkos agya bom­lásnak indult. Az anatómusnak - aki így is nagy hasznát vette az adománynak - be kellett tehát érnie a koponyacsontok beha­tó elemzésével. Rydel koponyája egy másik elhalt bűnözőével, Sepák Istvánéval egye­temben kitűnő alapanyagul szolgált Progén koponyák címmel publikált tudományos dolgozatához. 18 Sepák tornán származású földműves bűnlajstroma Rydelénél jóval tekintélyesebb volt, többszörös gyilkossá­gért ítélte húszesztendei fogházbüntetés­re a bíróság. A szerző a két fegyenc adatait egy történeti lelettel, egy teljesen „normá­lis" és „szép", a középkorban élt pálos ren­di szerzetes tökéletesen fejlett, szabályos koponyájával vetette egybe. 1 Azt találta, hogy a gyilkosok jellemzői nagyon hasonló­ak egymáshoz és feltűnően éltetnek a pálos méreteitől. Mind Rydel mind Sepák álla előte álló, állkapcsuk alulfejlett, orrüregük oldalt összenyomott, sok foguk hiányzik, homlokuk pedig alacsonyabb, mint a kö­zépkori szerzetesé. Három évvel Rydel koponyájának feltér­képezése után Balentics Imre feje is bonc­kés alá került, bár jóval kevésbe rendhagyó módon, mint Erny György gyilkosának ko­ponyája. A fiatalember hirtelen halála kivé­teles szerencse volt, talán csak az ügyvédje fogadta ambivalensen a hírt, hiszen elesett egy biztosnak látszó bírósági sikertől. Na­gyon ritkán adódik alkalom atra, hogy az el­mebetegség és a bűnözői hajlam együtt já­rásának gyanúját ilyen gyorsan igazolni gyűjteménynekbe. Elmondása szerint 1841 -ben a budai hegységben lévő telkén találta.

Next

/
Thumbnails
Contents