A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón
Géza „dobott be a köztudatba". Lehetetlen utólag rekonstruálni a sajtó, pontosabban Kenedi szerepét. Nem tudhatjuk, vajon az ő írása adta-e a védőügyvédnek az ötletet, hogy Balentics elmebetegségét próbálja bebizonyítani, és erre építse a védelem stratégiáját. A tárgyalás nyomán és az ítélet szövegezéséből mindenki számáfa egyértelművé vált, hogy mi is az alapvető kérdés: Balentics őrült, akit kóros agytekervényei predesztináltak a bűntett elkövetésére, vagy aljas, előre megfontolt szándékkal ölő kettős gyilkos. A tét óriási volt, ugyanis a Gsemegi kódex értelmében a beszámíthatóságot kizáfta, ha az elkövetőnek „elmetehetsége meg volt zavatva, és e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem birt". 1- Azaz: Balentics - ha kóros elmeállapota bebizonyosodik -, nem büntethető. A sajtó folyamatosan tájékoztatta az olvasókat a vádlott viselkedéséről. Minden apró mozzanat jelentőséggel bírt, s szinte egyik napról a másikra a vérengző kannibál akarat nélkül bábbá, szerencsétlen biológiai felépítésének rabjává változott. A Pesti Napló tudósítója szerint Balentics szemében tendfc megvillant valamilyen rejtélyes, „különös fény". 13 Tekintete szúrós és ijesztő, hangja megtört és halk volt. "robben is hangsúlyozták, mennyite verejtéke12 A magyar büntetőtörvény könyv a bűntettekről és vétségekről. (1878. éviV. t.-czikk). Franklin, Bp., 1888. 24. old. 13 Pesti Napló, 1885. május 8., esti kiadás. 14 A Pallas Nagy Lexikona szerint az elmebetegség tünetei a magatartásban, a beszédben és a cselekvésekben érhetők tetten. Az elmebetegekre jellemző a búskomorság. Az agy kóros elváltozását alkoholizmus is okozhatja. Lásd: A Pallas Nagy Lexikona VI. Pallas, Bp., 1894. 59-60. old. zeit, és arra is emlékeztek az újságírók, hogy az utóbbi időben Balentics kifejezetten búskomor volt. 1 Az ügyész vádbeszédében a gyilkosság legfőbb okaként az elkövető önzését, saját személyének túlbecsülését, áldozatának alulbecsülését nevezte meg; halmozott bűntett fennállása és enyhítő körülmények hiányában halálbüntetést kért. A védő a tettes kóros elmeállapotára hivatkozott, s igazának bizonyítására elmeszakértők műveiből idézett. Mint mondta, Balentics valósággal fürdött a vérben, ami egyértelmű bizonyítéknak tekinthető. Maga a gyilkosság és a túlzott vakmetőség egyaránt irracionális mozzanatok, a vádlott betegségének egyéttelmű jelei. Az ügyvéd szerint Ajtay Sándor törvényszéki és Stefek Adolf fogházi orvos elmeszakértői vizsgálata nem volt eléggé körültekintő. 1 '^ A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy Balentics nem „morál insanity", tettének tudatában volt, tehát bűnös, gyilkos és tolvaj, ezért kötél általi halálra ítélte. A sajtókommentárok egyelőre megelégedtek a törvényszéki eljárás és az ítélet ismertetésével, egyedül Kenedi Géza étezte úgy, hogy újabb tárcát kell közzétennie az ügyben. 16 A „fiatal olasz tudomány" eredményeire hivatkozva teszi fel a kérdést: van-e egyáltalán szabad akarat? A válasz na15 Ajtay Sándor (1845-1917) a kolozsvári egyetemen a kór- és gyógyszertan, 1874-től a törvényszéki orvostan tanára volt. 1882-ben a budapesti egyetemen kinevezték a törvényszéki orvostan professzorává. Szakterülete a büntetőjogi beszámíthatóság volt. Lásd: Orvosi lexikon I. (Szerk.: Ákos Károly - Révész György). Akadémiai, Bp„ 1 967. 90. old, 16 Pesti Hírlap, 1885. május 9.
