A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón

bergben felbukkantak a megboldogult ház­tulajdonos nagy értékű pénzutalványai. Több gyanúsított is akadt, akiknek közük volt az ellopott értékpapírokhoz. Köztük voltak a Rydel-fivérek, az idősebb, Gotthard, és a fiatalabb, Ignác. Gotthard Krakkóban született, 1863 óta francia nyelvtanárként élt Lembetgben, de a rend­őrség tudta róla, hogy korábban lopásért öt évig börtönben ült. Ignác végzettségét te­kintve mérnök, 46 éves, több nyelvet be­szélő nagyvilági férfi. Október 10-én este­tehát a gyilkosságot követően mintegy két hónappal -, a két Rydelt őrizetbe vették. Gotthard a szégyentől és a rá váró megaláz­tatásoktól tartva megmérgezte magát. Ha­lála előtt önmagáta nézve terhelő vallomást tett, és az állította, hogy a testvére teljesen ártatlan. Ignác egy harmadik férfit, egy bi­zonyos Korczynszki Lászlót nevezett meg tettesként. Néhány héttel később Korczynszkit is elfogták, akiről kiderült, hogy tanult ember, ügyvéd, nős és büntet­len előéletű lembergi polgár. A vizsgálat nyomán valószínűnek lát­szott, hogy a gyilkosságot a három férfi együtt követte el. A tárgyalás során a két életben lévő vádlott egymásnak ellentmon­dó vallomást tett. Hosszas médegelés, or­vos- és írásszakértők bevonása után a bíróság első fokon Korczynszkit és Rydelt egyaránt elítélte tablógyilkosságban való bűnrészes­ség miatt, és húsz, illetve tizenöt év fegy­házbüntetést szabott ki. Az elítéltek felleb­beztek. Bizonyítékok hiányában Korczynsz­kit felmentették, Rydel büntetését pedig s Az esetről folyamatosan és részletekbe menően tudósított az országos sajtó, egyebek mellett a Budapest, a Függetlenség és a Budapesti Hírlap. Ez utóbbi említette, hogy: „Elvágták mindkettőnek tizenötről tizenkét évte mérsékelték. Elzá­rásának letöltésére a Monatchia legszigo­rúbb fegyintézetébe, a Nyitra megyei illavai fegyházba szállították. A második - ezúttal kettős - gyilkosság­ra 1885. április 2-án délután, valamivel négy óra után került sor, amikor a Korona­herceg utcát a Váci utcával összekötő for­galmas átjáróház, a Haris bazár egyik máso­dik emeleti lakásában bestiális kegyetlen­séggel lemészároltak egy fiatal nőt, a húsz esztendős Végh (Peschnek) Veronát és nyolcéves unokahúgát, Buday Rózát. A tet­tes gyakorlatilag kivégezte a lányokat. Amint a véres részletekben tobzódó kora­beli sajtó elbeszéli, mindkettőnek, nyak­csigolyáig, átmetszette a torkát, és az idő­sebbet, Veronát kibelezte. 1 Az újonnan kinevezett rendőrfőkapi­tány, a hírhedt Thaisz Elek helyébe lepő) Török János és csapata példátlanul gyorsan és eredményesen zárta le a nyomozást. A rendőrség nem egészen 24 óra alatt elfogta az „ádáz hentest", Balentics Imrét. 6 A bűn­tény okai és körülményei teljesen hétköz­napinak mondhatók, annak ellenéte, hogy az eset - az elkövetés kíméletlensége, a belvárosi helyszín, a közvetlenül húsvét előtti időzítés, az áldozatok személye és a megújult rendőrség bemutatkozása miatt ­óriási vihart kavatt. Amint ez a szenzációhajhász hírlapírói fogásokban bővelkedő beszámolókból ki­derül, Végh Verona afféle „szabad nő", prostituált volt, aki vidéki és fővárosi pénz­kereseti próbálkozásai után végül arra az el­a nyakát is, még pedig egészen a nyakcsigolyáig". Budapesti Hírlap, 1885. április 3. G Budapesti Híriap, 1885. április 4.

Next

/
Thumbnails
Contents