A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A BŰNÖSÖK METAFORÁI - VARGHA DÓRA: A bűn medikalizálása
nagyvárosi társadalomnak a tradicionális közeghez képest nagyobb mozgásteret nyújtó lehetőségeit a nők kihasználják. 130 A prostituált motivációi A szabályozás egyik alapvető kérdése az, hogy vajon a prostituált visszatagozható-e a társadalomba vagy sem. A kérdés megválaszolásához az orvosoknak a prostituált motivációit kellett alaposabban megvizsgálniuk. Donald Thomas könyvének az angliai Viktória-korabeli prostitúcióval foglalkozó fejezetében megállapítja, hogy nem állítható fel a prostituált archetípusa - a prostituáltak motivációi, hivatásuknak gyakorlása és társadalmi mobilitásuk igen változatos. Egyeseket az éhség és a nyomor kényszerítőit erre a pályára, mások nem kívánatos terhességük miatt lettek prostituáltak, de akadtak olyanok is, akik pénzügyi vagy egyéb gyakorlati megfontolásból választották ezt a hivatást. A különféle okokból a pályára lépők közös vonása, hogy a prostitúciót nem végleges életformának, hanem sokkal inkább egyfajta átmeneti állapotnak tekintették. Némelyek jövedelem kiegészítés gyanánt, mellékfoglalkozásként űzték, de a nők többsége teljes állásban prostituáltként dolgozott mindaddig, amíg férjhez nem ment (esetleg egy férfi kitartottjává vált), vagy amíg nem sikerült biz131 tosítaniuk anyagi függetlenségüket. Tábori Kornél és Székely Vladimir/k erkölcstelen Budapest című művükben a prostitúció „kényszerokait" számba vevő, rendőrtisztviselő által összeállított készített statisztikát ismertetnek. 132 Első helyen (az esetek felében) a szükség és a nyomor áll, második helyen az „elcsábítva", „megcsalatva" kategória, ezt követi az elhagyatottság, kitaszítottság és a „szülők bűne", végül a családtagoktól (gyerekről, szülőről) való gondoskodás kényszere. A két szerző hiányolja a felsorolásból a szerelemvágyat. Úgy vélik, hogy a nők jelentős részét végső soron a biológiai-szexuális ösztön hajtja erre a pályára. Marschalkó Tamás elismeri, hogy a prostitúció megoldásához egyéb társadalmi problémák - például a női nevelés reformja, a női munkakörök kibővítése és a nő megélhetésének könnyítése - rendezése is szükséges. Másképpen fogalmazva tehát úgy látja, hogy elengedhetetlen a megelőzés, meg kell akadályozni, hogy a nő kihulljon az erényes asszonyok táborából. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hog)' az erkölcstelen nők bukásának megelőzése és a társadalomba való visszailleszkedésük a prostituáltaknak csak egy kis csoportját érintené, ugyanis a többséget a munkától való irtózás, a fékezhetetlen nemi ösztön és a henye, tétlen élet utáni vágy motiválja. A jótékonyság és a segítőkészség ezért keveset . 133 et. „Tény és való az, hogy a prostituált nők nem mindannyian dégénérait és a társadalom antiszociális elemeiből alakult gonosztevők, hanem sokan közülük a csábítás, kerítés, másrészt lelkiismetetlen férfiak által 130 Zimmermann, Susan: I. m. 131 Thomas, Donald: The Victorian Underworld. New York University Press, New York, 1998. 132 Tábori Kornél - Székely Vladimir: Az erkölcstelen Budapest. Az 1908-as kiadás alapján szerk: Fazekas István. Fekete Sas - Orpheusz, Bp., 1992. 89. old. 133 Marschalkó Tamás: I. m.
