A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A BŰNÖSÖK METAFORÁI - VARGHA DÓRA: A bűn medikalizálása
a szabályozás hívei), míg a másik irányzat tagjai, az irgalmas szívűek nem feltik a szeméttől a kezüket (ők az úgynevezett abolicionisták). 49 A prostitúciótól való beszédbe mélyen beivódott a bűzös, szennyes, rothadó fogalma, s ez nemcsak az orvosi irodalomra, de a közbeszédre is áll. A legősibb mesterség A nemi betegségeket tárgyaló orvosi szakkönyvekben a bevezetés gyakran tartalmaz hosszabb áttekintést a prostitúció történetétől. 0 Ez két dolgot jelent. Először is, a nemi betegségeket az orvosok automatikusan a prostitúció tárgykörébe helyezik. A prostitúció ily módon egy orvostudományi probléma részeként jelenik meg, szorosan összefonódik a nemi betegségek biológiai tényezőivel. A prostituált gyakorlatilag a gonococcus és egyéb baktériumok mellett létező „kórokozónak" számít. Másodszor, a történeti előzmények hangsúlyozása és visszatérő momentumai a prostitúcióhoz kötődő politikai és társadalmi problémákat az orvostudományba ágyazva jelenítik meg. Az egyes szerzők magyarázatot és felmentést kétesnek a prostitúció létezésére és az általa felvetett problémák kezelhetetlenségére. A prostitúció „a legősibb mesterség", egyidejű az emberiséggel - ezek a mai napig gyakran felbukkanó kifejezések arra utalnak, hogy a prostitúció elkerülhetetlen jelenség, az emberi társadalom velejárója. A prostitúció tőtténete azt bizonyítja, hogy kiirtani, elnyomni soha nem lehetett, mindig is létezett és mindig létezni fog. Dr. Kovács István a gyulai képviselőtestület előtt tartott beszédében azt állítja, hogy bár nem tartja helyesnek a prostitúciót, mégis különösnek találja: „... hogy korunkra s a ma élő nemzedékre oly különös előszeretettel s oly kíméletlenül sütjük rá az erkölcsi sülyedés bélyegét ugyanazon gyatlóságért, mely közös volt őseinkkel, melyet tőlük örököltünk s mely szervezetünk tökélctlensege. A legősibb mesterség veszélyeivel az embetek már az egészen korai időktől fogva tisztában voltak. Mégis, csak a 19. században jelentkezett a szexualizált test ellenőrzésének igénye, intézményes felügyelet alá helyezése. Az ctkölcsi megítélés helyét átveszi az orvostudomány, ugyanakkor az erkölcsi nézőpont is tovább él. A kotabeli szakértők erkölcsi szempontok által meghatározott kifogásokat tudományos étvekkel támasztanak alá, és tudományos teóriákat magyaráznak erkölcsi szempontokkal. A nemzeti test veszélyeztetése A prostituált teste nemcsak az egyéneket és a társadalmat fenyegette, de az egész nemzet testére is veszélyt jelentett. A prostitúcióval és közegészségüggyel foglali9 Linka Mór: A prostitúció rendezése Budapesten. Huszadik Század, 1907/15. 245-254. old. 50 Lásd.: Cséri János: I. m., Marschalkó Tamás: I. m., Róna Sámuel: I. m., (1893), Zlamál Vilmos: A bujakóros bántalmak kór- és gyógytana. Lampel Robert, Pest, 1871. sí Kovács István, megyei főorvos, Gyula városi képviselőnek a gyulai képviselő testület 1879. decz, 27-én tartott ülésében a prostitutió tárgyában tartott beszéde. In: Léderer Pál (szerk.): I. m.
