A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - VARGHA DÓRA: A bűn medikalizálása

A prostituált teste a 19. századi magyar orvosi diskurzusban A bűn medikalizálása VARGHA DÓRA Saját és mások testétől alkotott képünk hosszú történeti folyamat etedménye. Erre a folyamatra nagy hatást gyakorolt a 19. században kibontakozó és dinamikusan változó orvostudomány, amely a női test meghatározásában, használatának előírásában és ellenőrzésében különösen jelentős szerepet játszott. A 19. században a szexualitással és ezen belül a prostitúcióval kapcsolatos kérdések erkölcsi megítélése helyett egyre inkább előtérbe került a téma tudományos megközelítése.

1 Az orvosi szakkönyvekben társadalmi, politikai, közegészségügyi és erkölcsi problémák jelentek meg tudományos kontextusban; a deviáns viselkedés okára a korábbiaktól gyökeresen eltérő magyarázatot adott az antropológia új tudománya. A nemi betegségek terjedését megvilágító otvosi elméletek előtérbe helyezték a prostituált testét. Ez a test kettős jelentéssel bírt, amelyek látszólag feloldhatatlan ellentétben álltak egymással, és tükrözték az újkori társadalom és a prostitúció ambivalens kapcsolatát. Az egyik értelmezés szerint a prostituált teste „szükséges rossz'

1 , a férfiak nemi ösztöneinek levezetésére szolgál, ezáltal az a funkciója, hogy a 1 Lafferton Emese: A bukott nő a viktoriánus képzeletvilágban. Rubicon, 1998/6. 37-44. old. 2 Spongberg, Mary: Feminizing venereal disease: the body of the prostitute in nineteenth century medical discourse. New York University Press, New York, 1998. 3 Marschalkó Tamás: A nemi (venereus) betegségek és az azok elleni védekezés népszerű ismertetése. Dobrowsy és Franke, Bp.,1902.