A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A LÁTHATÓ BŰN - BOGDÁN MELINDA: A rabosító fénykép

nisztériumi körrendeletben tértek ki rész­letesen: „A m. kir. igazságügyiminister úr arról értesít, hogy az összes országos bünte­tő intézetekben a súlyosabb, és különösen a vagyon elleni bűntettekbe visszaeső és veszélyeseknek ismert letartóztatottaknak kötelező lefényképezését elrendelte, s a fényképezés most már rendszeresen és a célnak megfelelően eszközöltetik. Ezen fényképek, a mennyiben közbiztonsági szempontból azokra egyes esetekben szük­ség lenne, az illető intézetektől beszercz­hetők." 27 1898-ból származik az a szocialistákról készített fényképalbum, amely 77 személy 79 fényképét tartalmazza. Szakács Margit részletesen foglalkozott a szocialisták „fe­kete könyvével", ismereteim szetint a ma­gyar nyelvű szakirodalomban az ő tanulmá­nya az egyetlen, amely érinti a rendőrségi fényképes nyilvántartás kialakulásának kérdését. Az album megszületésének kö­rülménye, az ábrázolt személyek tevékeny­ségének bemutatása mellett fontos lehet számunkra a szerző azon megfigyelése, amely a felvételek beállítására vonatkozik. A fényképeket a fővárosi rendőrség Fischer nevű házi fotogtáfusa készítette, jellemző­en azonos nézőpontból. A szembenálló mellképek alól két kivétel volt: megkülön­böztették egymástól a szocialistákat és a közönséges bűnözőket. Az utóbbiaknál tü­körfényképezést alkalmaztak, igya fényké­pezett feje oldalról és hátulról is látható volt. 1908-ban az igazságügyi és a belügymi­niszter az országos bűnügyi nyilvántartás tárgyában kiadott rendeletben bővítette, illetve pontosította azokat az eseteket, amikor a gyanúsítottakról arcképet kellett készíteni. (24 300 1. M. 1908. rendelet III. fej. 16. §). „A rendelethez B) függelékben foglalt utasítás szerint fényképet kell készíteni a 8. §-ban felsorolt bűntettek és vétségek miatti előzetes letartóztatásban, vizsgálati fogságban, vagy a szabadságvesztésbünte­tés végtehajtás alá került olyan egyénekről, akik mint üzletszerű vagy szokásos bűntet­tesek közveszélyesek (zsebmetszők, vásári tolvajok, kóbor cigányok stb.) vagy akinek a kiléte meg nem állapítható. Ad 16. §. a bűntettesek fényképeztetésére nézve, to­vábbi intézkedésig, az eddig fennállott sza­bályok irányadók. (...) Budapesten a m. kir. állami rendőrség saját hatáskörében rende­li el és foganatosítja az ott letartóztatottak­nak lefényképezését. 18. §. A már egy íz­ben lefényképezett egyént újból lefényké­pezni az otszágos bűnügyi nyilvántartás céljából csak akkor kell, ha meglevő fény­képe (44. §. 4. bekezdés) nem élethű avagy más okból nem megfelelő." 29 A rendelethez kiadott utasítás részlete­sen leírta a fénykép elkészítésének módját 30 is. Ez a fotótötténettel foglalkozók szá­27 Magyarországi rendeletek tára, 1896.1076. old. 26 Pl. Muzsik József és Kovács József ceglédi napszámosok arcképe. Szakács Margit: I. m., 229-230. old. 29 A m. kir. igazságügyi és belügyi miniszterek 1908. évi 24 300 I. M. számú rendelete, az országos bűnügyi nyilvántartás tárgyában. In: Magyarországi rendeletek tára, 1908.1755-1774. old. A III. fejezet Fényképek címmel. 1761-1762. old. so Függelék a 24300/1908. 1. M. sz. III. fejezetéhez. Uo. 1784-1786. old.

Next

/
Thumbnails
Contents