A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A LÁTHATÓ BŰN - ALBERTINI BÉLA: Az első magyar „szociofotó" album

történések számos hasonló korábbi esetre hasonlítottak, s mint tudjuk, az éhínségek története abban az országban korántsem ért véget a 19. század végén. Azt lehet tehát mondani, hogy Ametikában, Ausztriában, Oroszországban az érintett szociofotó-összeállítások keletkezése történelmileg mintegy „kódolt volt", szemben a magyarországival, ahol a közvetlen okokat történelmi katasztrófák, az első világhábotú és az azt követő két forradalom teremtették meg. (Nagyon mélyre ásva természetesen itt is találhatunk belső történelmi-társadalmi gyökereket, de az elsődleges késztetés mégis eltér a külföldi szociális fényképeket teremtő motívumoktól.) A nemzetközi gyakorlattól való ilyen „elkanyatodás" egyébként a magyar fotótörténetben nem egyedülálló. A 19. század második felében például a miénknél boldogabb sorsú országok fotográfusai jókedvükben, kalandvágytól fűtve vállalkoztak távoli országokban fotográfiák készítésére. így utazott például 1851-ben Egyiptomba a francia Maxime Du Camp, aki több száz papímegatívot készítve tért haza (vele tartó barátja, a fényképezésben is résztvevő Gustave Flaubert ott szedte össze egész életéte kiható vérbaját) ; a később londoni szociofotókat készí5 Flaubert, Gustave: Egyiptomi utazás. Ford.: Kamocsay Ildikó. AKG, Bp., 2000. G Rosenblum, Naomi: A World History of Photography. Abbeville, New York-London-Paris, 1989.125. old. ? Kincses Károly: Rosti Pál 1830-1847. Magyar Fotográfiai Múzeum - Balassi, Bp., 1992. 10-11. old. Fény képi Gyűjtemény melyet Havannában, Orinocco vidékén és Mexicóban tett utazása alatt készített Rosti Pál 1857-1858. [Hasonmás kiadás.] Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 1997. tő John Thomson fotográfiai felfedezés céljából működött a hatvanas években Singapurban, Kambodzsában és Kínában.

6 Hozzájuk képest egészen más okból lett világjáró fotográfus a magyar Rosti Pál. Mivel ő igen fiatalon tisztként vett részt a szabadságharcban, a rákövetkező évtizedben nem lett volna biztonságos Magyarországon élnie; ennek volt „köszönhető", hogy 1857-58-ban Közép- és Dél-Amerikában fényképezett. Azt mondhatjuk tehát, hogy a külföldi normális fényképezési gyakorlattól való eltérés a magyar történelmi sajátosságok következtében modellszerűen következett be.

8 („Szerves" folytatásról is beszámolhatunk e téten: aligha véletlen, hogy az avantgárd tendenciákhoz való kapcsolódás több magvat fotográfus esetében az ország-elhagyást követően történt meg, vagy ott folytatódott, mert itthon nem volt lehetséges; tipikus példa étre MoholyNagy László munkássága a két világháború között és Lőrinczy György pályafutása a hetvenes években.

10

) Az Egy halálraítélt ország... holdudvarának körbejárása után közelítsünk most magához a műhöz. Az 1920 eleji Magyarország történelmi viszonyai közepette a keletkezésben ketten játszottak elsődleges szere8 Kincses Károly: Fotográfusok Made in Hungary. Aki elment, aki maradt. Magyar Fotográfiai Múzeum Federico Motta Editoré, Bp. - Milánó, 1998. 9 Passuth Krisztina: Moholy-Nagy László. Corvina, Bp„ 1982. Moholy-Nagy László 100 fotó. Magyar Fotográfiai Múzeum - Pelikán, Bp., 1995. (A magyar fotográfia történetéből, 6.). 10 Lőrinczy György (1935-1981). Magyar Fotográfiai Múzeum - Glória, Bp., 1995. (A magyar fotográfia történetéből, 7.)