A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

BŰNÖK ÉS SZÁMOK - HORVÁTH J. ANDRÁS: Költői látomás - főkapitányi láttamozási a „Híd-avatás" alakjai

nélkülöz bizonyos higgadtságot és körültekintést. A megárvult, ám öröksége és keresete révén mégis némi egzisztenciával rendelkező kereskedősegédnek a hátramaradottak irányában tanúsított megfontolt gondoskodása különös módon egyfajta „polgári felelősségtudatra" utal. Sajátos vonás búcsúlevelében az is, hogy a halálba készülő ifjú utolsó, erőteljesen emóciónak szavait nem reménytelen szerelméhez, esetleg féltett titkaiban osztozó kebelbéli barátjához, hanem - egyfajta késő biedermeier családi belterjesség jegyében - éppenséggel nagybátyjához és nagynénjéhez intézi. Az 1877-ből rendelkezésünkre álló ezen egyetlen búcsúlevél korántsem Arany meggondolatlan, ifjú va banque-]^ tokosának jellemrajzával cseng egybe, hanem - ezzel ellentétben-a „fátumétzés" beszűkült tudatállapotában is pedáns, végzetes cselekedetének szeretteire gyakorolt hatását mérsékelni igyekvő, érett „üzletember" körültekintő intézkedésével. „Szuttos fiü"-k, azaz mesterüknek kiszolgáltatott, viszont azokat ott bosszantó, GO BFL VI. 1 ,b. 1877. január 3-ai főkapitányi napijelentési A Hon, 1877. január 4. Reggeli kiadás. A búcsúlevél újságban közölt szövege: „Drága Nagybátyám! Azon ponton állva, hogy egy oly határozatot végrehajtsak, mely engemet minden földi köteléktől megszabadítson, ti vagytok azok, kikre utolsó pillanatban gondolataim irányozvák, s utolsó szavaim imák lesznek értetek az ég urához. Azon meggyőződéssel halok meg, hogy igaztalanságot ki ellen sem követtem el, s reménylem, hogy ha ez akaratom ellen mégis megtörtént, ellenségeim halálom miatt emlékemmel kibékülnek. Miután boldogult atyám utáni örökségem az itteni letétpénztárban van, kérlek benneteket, mint örököseim fogadjátok azt el tőlem emlékül, föltételül teszem azonban, hogy Hartmann Rezsőnek 40 ff, és Diamant asszonyságnak 60 ft. ahol tudó inasok és segédek személyes tragédiáira két ízben szolgáltat példát a ballada keletkezési éve. „Divat" volt ekkoriban a komisz bánásmód, amite egy-egy kirívó példa nyomán a korabeli munkássajtó is előszeretettel hivatkozik.

70 A Városligetben magát felakasztott 24 éves cipészsegéd gyötrelmeinek természetéről nem rendelkezünk adatokkal, csupán - „lábszíj" helyett - a zsebében talált cipészmérték árulkodik státuszáról. 1 Ennél jóval bonyolultabb társadalmi képletet tár elénk viszont a mindössze tizenöt esztendős Chelara Emil tragédiája. Francia eredetű Alolnát utcai nyelvtanár apja a jelek szerint nem kívánt a család társadalmi helyzetének megfelelő gimnáziumi vagy reáliskolai képzést biztosítani számára, hanem - példátlanul modern szemléletmódról téve tanulságot - beadta tanoncnak egy Városház utcai szerszámkereskedőhöz. Nem kizárt, hogy a korszak presztízs-viszonyait tekintve kirívó helyzet keltette belső feszültségek állottak a fiú halálának hátterében. Egy nap felakasztva találták az egyik szobában.

72 fizettessék ki, a maradék a tiétek. Ez az én utolsó óhajtásom, s én nyugodtan halok meg azon meggyőződésben, h. végrendeletemeta legjobb kezekbe helyeztem. Éljetek boldogul s gondoljatok hű rokonotokra, ki titeket igazán szeretett. Isten veletek! Schulhof Emil." 70 Ifj. Gyurik asztalosmester inasát például agyrázkódásig verte, ám brutalitása jogi csűrés-csavarás miatt végülis megtorlatlanul maradt. Munkás-Heti-Krónika 1876. december 24. 2.; Hasonló élményekről számol be Weltner Jakab is visszaemlékezésében. Weltner 1927. 36-37. old. 71 BFL VI.1 .b. 1877. május 16-ai főkapitányi napijelentés. 72 BFL Vl.l.b. 1877. május 25-ei főkapitányi napijelentés.