A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
BŰNÖK ÉS SZÁMOK - HORVÁTH J. ANDRÁS: Költői látomás - főkapitányi láttamozási a „Híd-avatás" alakjai
Katonatisztek tekintetében rendelkezünk pregnáns adatokkal a párkapcsolatok jellegét és minőségét tragikus módon befolyásoló anyagi szűkösség romboló hatásától is. Pénztelensége folytán az alsóneműjéig mindenét zálogba vetette, s a mosónőjétől - aki a barátnője is volt egyben - kéregetett kölcsön egy nyugalmazott honvédfőhadnagy. Nemcsak egzisztenciális, de teljes morális összeomlásának képét mutatja az ez esetben egy picit részletesebb tárgyirat. „Jaj ... nincs más mód, mint zálogot tenni. De mit? De mit? Mikor már majd minden ékszerem úszik" - kiált fel a kotabeli népszínű megszorult iparosnéja, s vele száz és ezer, a zálogüzérek - ezen „nadály-üzletek" - markában senyvedő kisegzisztencia. 48 Ebben a helyzetben lehetett az említett pesti születésű, 46 esztendős Loraszkó János is, aki mielőtt végzett magával, még a tartozásának kiegyenlítését követelő asszonyra is rálőtt. A bonyolult, ám nyomorúságos helyzet egy eléggé atipikus eset kapcsán utal a valószínűsíthető lélektani mechanizmusra: a többszörös, többrétű konfliktus nyomán felhalmozódó belső feszültség annak elviselhetetlensége folytán vezet tragédiához. A nyugalmazott honvédfőhadnagy ugyanis nemcsak, hogy társadalmi rangjához nem illő szerelmi (?) viszonyt tartott fenn vele, de az asszonytól még kis összegű kölcsönt is felvett, így különösen nevetséges, függő helyzetbe került. Az adott társadalmi normákat ezek folytán többszörösen sértő szituáció így a is BFL IV. 1403. n. Népszínművek. 25. sz.: „A szerelők prókátora". 9. old.; A főkapitány 1876-ban összesen 80 zug-zálogüzlet létéről tett jelentést a belügyminiszternek. BFL Vl.l.b. Zálogházak. legkisebb intim természetű viszály keletkezése okán is érthetővé teszi a ttagikus • ^ - i • , , , 49 iranyu kiútkeresést. A tátsadalmi, szakmai és anyagi elismeréssel nem pótolható pátkapcsolati sikertelenség végzetességéte utal Nietsch Károly császári királyi hadnagy históriája. Niersch „sokat küzdött az élettel", írja sokat sejtetően a jelentés, s valószínűleg emiatt a hadseregből is ki kellett lépnie, jóllehet alkotóenergiáit az utolsó percig hasznosíthatta. Minisztériumi kötelékből való elbocsátását követően is vissza-visszajárt oda. E különleges engedéllyel rendkívüli szolgálatait honorálták. Feltalált és kifejlesztett egy „céllövő tendszert", amiért ötszáz forintos miniszteri külön jutalomban részesült. Semmit sem gyanítottak volt kollégái március 29-én, amikor megjelenvén a hivatalban, íróeszközöket kért és dolgozni kezdett. Majd egyszer csak „... kivés dördült el, s Niersch szétzúzott fővel zuhant le a székről, kezében füstölgő revolverrel. Az előtte volt papíron néhány sor volt, egy hölgyhöz, ki ismerőse, s ezen kívül összefüggés nélküli mondatok...". A vállveregető társadalom által „nyugtázott" napi rutintevékenységgel váratlanul leszámoló, a hétköznapi humánközeg mintegy „kebelében", azzal arculcsapásszerűen szakító hadnagy cselekedete - egyszetre több címzett számára is feladott - afféle „üzenetként" hat. 50 Dürkheim nemcsak hogy nem ismeri el a nyomort öngyilkosságta hajlamosító té1874-1876.14.294/1876. fk. ikt. sz. « Kezdi Balázs: I. m., 75-76. old. so BFL VI.1 .b. 1877. március 30-ai főkapitányi napijelentés.
