A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
BŰNÖK ÉS SZÁMOK - HORVÁTH J. ANDRÁS: Költői látomás - főkapitányi láttamozási a „Híd-avatás" alakjai
viszonyai "-ban jelölte meg elkeseredett lépese okat. Öngyilkosságok ismertté vált motivációi Családi, szerelmi, párkapcsolati problémák Közhelynek hathat, ám a 19. század második felében végbement drasztikus társadalmi-gazdasági átalakulás keltette anómiás jellegű megrázkódtatásokat bőségesen felmutató korszakról igaznak tűnik az a megállapítás, hogy az öngyilkosságok döntő részének közvetlen kiváltó okát az egyénnek a legszorosabb környezetével kialakult indulati-kapcsolati diszharmóniája, az ennek során folyamatosan halmozódó és „ledolgozhatatlan" érzelmi deficit kritikus szintre emelkedése képezi. 29 Arany viszonylag szűkmarkúan bánik ezzel a tematikával, hiszen a ballada 14 típusesete közül mindössze hatom érinti ezt a problematikát. A csupán a halál után egymásé lenni tudó ifjú szetelmesék - a „galamb-pár" - alakja a társadalom akadékoskodása folytán beteljesedni nem tudó szerelmi kapcsolat Rómeó és Júlia-modelljét látszik idézni; a megcsalt jegyes, illetve a hűtlen társ alakjai viszont a költőnek a so28 BFL VI.1 .b. 1877. szeptember 16-ai főkapitányi napi jelentés. 29 Gergely Mihály: Röpirat az öngyilkosságtól. Medicina, Bp., 1981. 28-29. old.; Sebestyén István: Út a semmibe. Csongrád város százéves öngyilkossági krónikájának áttekintése a korszak halotti anyakönyveinek alapján (1891-1990). Csongrád, 1997. 59-65. old.; Temesváry Beáta: kat emlegetett morális érzékenységét, a bűn és az annak folytán bekövetkező önbüntetés ismert motívumait idézik. 30 A párkapcsolati konfliktusok, az elviselhetetlenül beszűkültnek érzett egyéni mozgástér ennél azonban sokkal színesebb alakváltozatokban idézi elénk a vers megszületése évében bekövetkezett, mintegy tucatnyi ilyen típusú egyéni tragédiát. /. A tragikus szerelmi kapcsolat („Jerünk!... ki kezdje? a galamb-pár!" Fehérben ifjú és leány Ölelkezik s a hídon van már: „Egymásé a halál után!" S buknak, - mint egykor igazán.) 1877 ilyen jellegű esetei igazolni látszanak a korabeli állítást, illetve megfigyelést, amely szerint az öngyilkosság motivációja meghatározhatja a kiválasztott eszközöket is. E felfogás szetint „... az un. »idealisabb« okokból elkövetett öngyilkosságoknál szabályszerűen »nemesebb« ... eszközök szerepelnek, minők pld. a golyó, tőr, melyekkel a szerelmesek szokták tendesen boldogtalanságuk furiáit sírhalmok alá temetni". 31 S valóban, az alábbi három efféle esetet is pisztollyal követték el, amelyek közül kettő volt tragikus kimenetelű. I. m., 137-139. old. 30 Kováts Antal: Tragikum Arany János költészetében. Kecskemét, 1892.19-20. old.; Kapi Béla: I. m., 256-266. old.; Keresztúry Dezső: I. m., 566. old. 31 Dobránszky Péter: I. m. 14-15. old.; Ezzel ellentétes volt Dürkheim álláspontja. Dürkheim, Emile: I. m., 274. skk.